Az adatok alapján az olykor halálos fertőző betegség ezt az ókori civilizációt is sújthatta - olvasható a Current Biology című tudományos lapban.
"A malária valószínűleg történelmi szempontból jelentős kórokozó volt, amely széles körben idézett elő haláleseteket az ókori Rómában" - jelentette ki Hendrik Poinar, a kanadai McMaster Egyetem ősi DNS-eket kutató intézetének igazgatója.
A tanulmány szerint léteznek írott bizonyítékok, melyek maláriának tűnő, lázas betegségeket írnak le az ókori Görögországban és Rómában, de a maláriát okozó parazitafaj ismeretlen volt.
Poinar és kollégái 58 felnőtt és tíz gyermek fogmaradványaiból vettek mintákat, Itália három 1-3. századi temetőjében, Isola Sacrában, Veliában és Vagnariban.
Isola Sacra fontos kikötőváros, Velia kereskedelmi központ volt. Vagnari a félszigeten beljebb helyezkedik el, a feltételezések szerint ide olyan munkásokat temettek, akik egy vidéki birtokon dolgoztak.
A fogbélből vett DNS-töredékek alapján a kutatók egy Veliából és egy Vagnariból származó holttestből ki tudták nyerni a maláriát okozó parazita mitokondriális genomjának egy részét.
A parazitafaj feltételezhetően a Plasmodium falciparum volt, amely különböző ökológiai és kulturális környezetben élő emberekhez is eljutott - mondta Stephanie Marciniak, a DNS-központ munkatársa.
"Ezen eredmények nyomán újabb kérdésekre keressük a választ, például hogy pontosan mennyire volt elterjedt ez a parazita, és milyen terhet jelentett a római császárság közösségei számára" - tette hozzá.
A Plasmodium falciparum a Szaharától délre lévő afrikai országokban jelenleg is a legelterjedtebb és a leghalálosabb maláriaparazita, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint ez felelős a világ maláriás haláleseteinek többségéért.