Meglehet az Alzheimer-kór egyik oka

InfoRádió
2016. november 6. 16:30
Ígéretes eredményt hozott a londoni Imperial College állatkísérlete az Alzheimer-kór gyógyításában. Az eljárás részleteiről Hangya Balázs agykutató, az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézetének munkatársa beszélt az InfoRádióban.

Az Alzheimer-kórban megjelenő összeállt fehérjekomplexumok a sejtek közötti térben is megjelennek és fokozatosan nő a mennyiségük. Az Alzheimer-kór egyik vezető elmélete, az amiloid-hipotézis arra épül, hogy az így kialakuló, úgynevezett amiloid-béta plakkok szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában– mondta az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézetének munkatársa.

A londoni Imperial College kutatóinak kísérletéről Hangya Balázs azt mondta: „ez a PGC-1 alfagén normálisan a sejtek energiaháztartását szabályozza. Ugyanez a kutatócsoport korábban már megmutatta, hogy a sejteken kívül, egy edényben ez a gén befolyásolni tudja az amiloid-bétafehérjék kialakulását, illetve befolyásolja azt az enzimet, ami gyártja ezeket a plakkokat. Az új eredmény arról szól, hogy ez nemcsak Petri-csészében, hanem egerekben is így működik.”

A kutatás során ezeket a géneket az egerek agyába fecskendezték, hogy ezek a megfelelő helyre kerüljenek, meg kell tervezni egy olyan vírusvektort, egy egységet, ami képes kívülről géneket a sejtekbe vinni – mondta az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézetének munkatársa.

„Ezek nem valódi vírusok, azoknak csak azt a részét tartalmazzák, ami a gének sejtbe jutásához szükséges. Ennek megtervezése és előállítása komoly molekuláris biológus munkát igényel, a beinjektálását úgy kell elképzelni, hogy egy nagyon pontosan szabályozott fecskendővel bejuttatják a megfelelő területre ezeket a vírusrészeket és géneket” - magyarázta Hangya Balázs.

Az agykutató kiemelte, hogy a kísérletek azt mutatták, hogy csökken az amiloid plakkok és az Alzheimer-modellegerekben jelentkező sejtelhalások száma, továbbá így ki lehet védeni a memóriazavarokat is.

„Ezek kezdeti kísérletek, még csak nagyon egyszerű viselkedési teszteket végeztek az egereken, az mindenképpen kecsegtető, hogy viselkedési eredmény is van, tehát úgy néz ki, hogy a memóriakiesést is ki lehet ezzel védeni. Az lesz nagyon fontos, hogy további kísérletekben bizonyítsák, hogy minden esetben kivédi a betegség kognitív tüneteit is, nemcsak egy metabolikus hatása van, amivel az amiloid plakkokat csökkenti” - fűzte hozzá Hangya Balázs.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Meglehet az Alzheimer-kór egyik oka
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást