A stratégiának köszönhetően egyrészt túlélik a párosodást, másrészt ismételten párosodhatnak. A fiatal nőstények még ki nem alakult genitáliáikban elraktározzák a spermát és akkor termékenyülnek meg tőle, amikor már teljesen kifejlődtek.
A fekete özvegy (Latrodectus) nemébe több mint 30 faj tartozik a világ minden részén. Nevük arra utal, hogy a nőstény pók gyakran felfalja párosodás után a hímet, vagyis saját magát teszi özveggyé.
Maydianne Andrade, a torontói Scarborough Egyetem kutatója és munkatársa arra jutottak, hogy két pókfaj egyes hímjei úgy menekülnek meg a párzást követő haláltól, hogy a még nem ivarérett nőstényekkel azok utolsó vedlése előtt párosodnak.
A vöröshátú pók (Latrodectus hasselti) és a barna özvegy (Latrodectus geometricus) hímjei átfúrják a fiatal nőstény külső vázát, hogy annak újonnan kifejlődött tárolószervébe spermát juttassanak. A nőstények megőrzik a spermát az utolsó vedlés ideje alatt is és ugyanolyan termékennyé válnak, mint kifejlett fajtársaik.
A vöröshátú pók vadon élő, fiatal, még kifejletlen nőstény begyűjtött egyedeinek egyharmada már párosodott ilyen módon - állapították meg a kutatók a Biology Letters című szaklapban megjelent tanulmányukban.
Az idő azonban nagyon szorít a hímek számára - emelték ki a szakértők. Csak azoknál a nőstényeknél csökken ugyanis a halállal végződő aktus kockázata, amelyek éppen utolsó vedlésük előtt állnak.
Mind az ennél fiatalabb, mind az ennél idősebb nőstényekben megvan ugyanis a hajlam, hogy partnerüket felfalják. A hímek sikere tehát attól függ, fel tudják-e ismerni a potenciális partner fejlettségi szintjét.
Ez csak egy a számos stratégia közül, amelyekkel a feketeözvegy-hímek a megtermékenyítés utáni halált igyekeznek elkerülni. A dán Aarhus Egyetem nemrég bemutatott tanulmánya szerint a csodáspók (Pisaura mirabilis) például a párosodás után életét ínyenc falatokkal próbálja megmenteni.
A kutatók feltételezése szerint a még kifejletlen nőstények megtermékenyítése olyan stratégia, amely sok pók és rovarfajnál létezhet.