„A most születő csillagokat egy anyagkorong veszi körül, amely a bolygókra hullik, ezáltal ezek a korongok építik fel a csillagokat. Ezek a korongok a bolygórendszerek szülőhelyei is”– mondta el a Kóspál Ágnes asztrofizikus az InfoRádió Szigma – a holnap világa című új tudományos magazinjában.
Az MTA Csillagászati és Földtudományi kutatóközpontjának munkatársa hozzátette, hogy ezt a jelenséget manapság is figyelemmel lehet kísérni, hiszen ez a folyamat ma is zajlik a Tejútrendszer úgynevezett csillag-keletkezési területein.
„Ezeken a területeken sűrű por és gázfelhők vannak. Ezeknek a legeslegsűrűbb részei, az úgynevezett felhőcsomók elkezdenek összehúzódni, összeesni. A közepén először kialakul egy csillagkezdemény, a protocsillag, és a felhő forgásából adódóan ezt egy lapult struktúra veszi körül, amiből aztán kialakul a korong. Ez a korong adja aztán át az anyagát az épülőfélben lévő csillagnak. Kialakulnak benne a bolygók is, majd még később – néhány tízmillió év alatt – ennek a korongnak az anyaga teljesen elfogy, szétoszlik és kialakul egy érett naprendszer” - magyarázta az asztrofizikus.
Elmondta, hogy a legközelebbi csillagkeletkezési területek 4-500 fényévnyire vannak tőlünk. Ezek megfigyeléséhez igyekeznek mindig a legmodernebb műszertechnikát használni.
„Vannak nagy távcsövek Chilében, a Atacama-sivatagban, hiszen fontos, hogy felhők ne zavarják az észleléseket. Ezek nemcsak olyan fényt vizsgálnak, amelyet a mi szemünk is láthat, hanem az annál hosszabb hullámhosszú, úgynevezett infravörös vagy milliméteres sugárzást is. Hiszen a csillagok gyakran olyan sűrű felhőben keletkeznek, ahonnan látható fény nem jön, de másmilyen igen” - ismertette a kutató.
Kóspál Ágnes elmondta, ma már lehetőség van arra, hogy a csillag körüli korongokról közvetlenül is képet alkossunk, lefényképezzük őket. Ezeken a felvételeken az látszik, hogy a korongok szerkezete jóval bonyolultabb, mint korábban gondoltuk.
„Érdekes jelenséget okoz, hogy a korongról az anyag állandóan áramlik a csillagra, ez az áramlás azonban nem folyamatos. Amikor a sok anyag hirtelen ráhullik a csillagra, a lehulló anyag felmelegszik és felfényesedik. Ez az, amit mi a távcsöveinkkel észlelni tudunk” - magyarázta.
A magyar kutató most elnyerte az Európai Kutatási Tanács rangos, másfél millió eurós díját is, így tovább bővítheti csapatát a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont berkein belül.
Az asztrofizikussal készült beszélgetést este 19 órától az InfoRádió új tudományos magazinjában, a Szigma - a holnap világa című műsorban hallgathatják meg.