Az agykutató kiemelte, az egyik kutatás szerint ha az amiloid plakkok védelmi funkciója meghibásodik, elszaporodnak rajtuk a kórokozók.
„A plakkok fehérje aggregátumok, amelyek az idegsejteken belül és kívül megjelennek és fel is halmozódnak az Alzheimer-kóros betegekben. Ezzel kapcsolatos az új eredmény és az általa kiváltott vita is, mert a szerepüket egyáltalán nem ismerjük. Eddig az volt a vezető elgondolás, hogy valamilyen módon ezek okozzák a betegséget, ezért a terápiás próbálkozások is arra irányultak, hogy ezeket eltávolítsuk. Az új eredmények arra utalnak, hogy a feladatuk nem ez, hanem valamilyen védelem” - magyarázta Hangya Balázs.
Hozzátette: „az derült, hogy a plakkok valahogy védenek, de azt továbbra sem tudjuk, hogy az elhatalmasodásuknak még mindig lehet kóroki szerepe, de az sem zárható ki, hogy ez csak egy melléklelet, és valójában nem itt, hanem egy lépéssel korábban kellene beavatkozni a terápiában, ahol a védelmi funkció rossz irányba indul.”
Az agykutató ismertette, hogy a másik kutatásban az úgynevezett véragygát védőhatárának meghibásodásával magyarázták a kór kialakulását.
„A véragygát egy nagyon bonyolult mechanizmus, amivel az agy kiválogatja, hogy mire van szüksége a véráramból, egy másik fontos funkciója, hogy ezen keresztül távolít el olyan anyagokat, amiket szeretne elkerülni, hogy felhalmozódjanak a központi idegrendszerben. Az új kutatásban azt találták, hogy rosszabb hatásfokkal működik, kevésbé hatékonyan szűr, és választ ki. Ez Alzheimer-kór esetén azért problémás, mert bizonyos anyagok, amelyek az agy számára károsak, nem távolítódnak el az agyszövetből” - részletezte Hangya Balázs
A Lendület Rendszer-Neurobiológia Kutatócsoport vezetője kiemelte, a két eredmény egymástól független, de kulcskérdés, hogyan függenek össze, és mi okozza az Alzheimer-kórt.
„Az a legnagyobb probléma az Alzheimer-kutatásban, hogy mivel nagyon összetett a folyamat, sok elváltozást lehet találni. A fő kérdés, hogy minek van oki szerepe, mi az a lépés, ahol be kellene avatkozni, és mik csak következmények, és amelyek megváltoztatása nem vezet gyógyuláshoz. Fontosak az új eredmények, az új mechanizmusok feltárásakor mindig felmerül, hogyan alakul ki az Alzheimer-kór, viszont még mindig nem tudjuk, hogy ez a két, látszólag egymástól független új eredmény közül melyik lehet igazán fontos kóroki tényező” - hangsúlyozta Hangya Balázs.
A kutatások kapcsán védőoltást is emlegettek, erről az agykutató azt mondta: „logikus minden olyan esetben, amikor felmerül kórokozó ágensek, patogének, tehát baktériumok vagy gombák, egyéb mikroorganizmusok kóroki szerepe. Ez az egyik kutatással kapcsolatban fel is merült, vagyis ha az amiloid plakkok a kórokozókkal szembeni egyfajta védekező mechanizmusok, akkor logikus, hogy a legjobb beavatkozás lenne az, ha a védelmi reakciót javítanánk meg vagy azokat a kórokozókat eliminálnánk, amik ezt a védekezési reakciót beindítják. Ebből a szempontból logikus kutatási irány lenne egy vakcina fejlesztése, de azért még óvatosan van ok az örömre, mert még azt sem tudjuk, hogy milyen mikroorganizmusokról van szó, és miért nem hatékony a védekezési mechanizmus.”
Az Alzheimer-kór viszonylag gyorsan alakul ki, és ha már érzékelhető tünetei vannak, visszafordíthatatlan. A korábbi diagnosztizálásának szempontjából a másik kutatás, a nem annyira hatékony véragygát nyújthat segítséget. Ez még egy új, nem annyira kutatott irány, előfordulhat, hogy ha valamilyen hatékony módszerrel tudnánk vizsgálni a még egészséges véragygátat, az korai diagnosztikára adna alkalmat. De csak akkor hasznos egy korai diagnosztika, ha terápiás következménye is van, ha utána valamit segíteni is lehet a még nem beteg, de a betegségre hajlamos embereken” - emelte ki Hangya Balázs.
A Lendület Rendszer-Neurobiológia Kutatócsoport vezetője a saját kutatásaikról szólva kiemelte: „egy harmadik irányból közelítik meg a betegséget, a kognitív elváltozások és azok agyi mechanizmusainak irányából kutatjuk az Alzheimer-kórt. Azt, hogy milyen agyi elváltozások hozzák létre a tanulás zavarait az Alzheimer-kórban. Az amiloid plakkok és a tanulás elváltozásai között már nagyon sok kapcsolatot leírtak, a kérdés mindig az, hogy mi a tyúk és mi a tojás, melyik tényező van előbb melyikből következik a másik, hol érdemes beavatkozni” - fűzte hozzá Hangya Balázs.