"A globális felszínhőmérséklet februárban több mint egy fokos anomáliát mutat a sokéves átlaghoz képest. A tavalyi év 12 hónapja és a folytatás is a szokásosnál jóval melegebben alakult. Figyelemre méltó, hogy a 2014-es rekordmeleg év után 2015 egy újabb rekordmeleg időszakot produkált" - ismertette Lakatos Mónika.
Magyarázatképpen elmondta: a globális felszínhőmérséklet összességében a szárazföldi két méteren mért léghőmérséklet és a tengervíz hőmérsékletének az átlaga.
Hozzátette: "ahhoz, hogy a február a szokásosnál jóval melegebb volt, nagyban hozzájárul az, hogy kiterjedt területeken a tavaly tavasszal kezdődött El Nino jelenség még most is érezteti a hatását.
"Az El Nino számos szélsőséges eseményt produkál különösen a trópusi területeken, illetve a Csendes-óceán keleti és nyugati partvidékén. Ezek a szélsőségek a már létező melegedési tendenciára rakódnak rá" - magyarázta Lakatos Mónika.
Közölte, hogy a 80-as évek kezdetétől egyértelműen jelentkezik az adatsorokban egy nagyon intenzív melegedés.
"De ha az iparosodás kezdetétől tekintjük, akkor figyelemre méltó az a majdnem egy fokos globális felszínhőmérséklet-emelkedés, amit a kiterjedt megfigyelések kezdete óta rögzítettünk. A tény mögött az üvegházhatású gázok hővisszatartó tulajdonsága keresendő" - közölte az éghajlatkutató.
Elmondta, hogy az északi-sarki tengerjég a negyedik legalacsonyabb kiterjedésű volt az 1970-ben kezdődött műholdas megfigyelések kezdete óta.
"Sőt, a hízási időszakban is a legalacsonyabb maximális kiterjedést mérték ebben a térségben. Vagyis mindkét karakterisztika arra utal, hogy az észak-sarki tengerjég nagymértékű zsugorodást szenved el a melegedés következtében. Évente 7-8 százalékkal csökken az észak-sarki tengerjég" - hangsúlyozta az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlatkutatója.
Hanganyag: Fehér Anna Magda