Úgy tűnik, hogy sokkal kevesebb figyelem fordul ma már a HIV-AIDS betegség felé, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Talán a fiatalok sem gondolnak erre, amit mutat, hogy nemcsak a HIV-fertőzések aránya, hanem a nemi betegségek aránya is nő a fiataljaink között. A mai világban az interneten, a kicsit felfokozott média világában a fiatalokat láthatóan sokkal jobban érdekli a szexualitás, mint korábban. Én azt hiszem, hogy maga a szexuális élet is sokkal korábban kezdődik el, mint tíz-húsz évvel ezelőtt. És ma már, amikor az AIDS-betegség egyértelműen nem tartozik a halálos megbetegedések közé, nem nagyon foglalkoznak vele, kvázi nem is nagyon védekeznek a szexuális úton terjedő betegségekkel szemben.
Ez az oka annak, hogy amikor a mai beszélgetésünkre készültem, azt láttam a híroldalakon, hogy mintha a 2000-es évek elejéhez képest lényeges kevesebbszer említenék a HIV-fertőzést vagy a HIV-vírust magát? Tehát ez ma már nem hír, nem érdekes?
Csak ha egy híres ember kapja el a betegséget. Amikor Charlie Sheen bejelentette, hogy HIV-fertőzött, többet beszéltek róla, mint az elmúlt két évben Magyarországon az AIDS-ről. De ma már ez nem megy szenzációszámba, ez már egy olyan megbetegedés, amit egészen jól lehet kezelni gyógyszerekkel. Feltétlenül nem halálos. Persze, néhányan meghalnak benne, de hát erről majd beszélhetünk is.
Beszéljünk akkor arról, hogy azt mondtuk, nőtt a fiatalok aránya. Kik a leginkább veszélyeztetettek? Változott-e ez a kör?
Ez nem változott. Az AIDS-betegségben rengeteg minden változott, főleg, ami a kezeléssel kapcsolatos, és egészen közel látni már talán a teljes gyógyulást is. De az, hogy Magyarországon ugyanaz a kör beteg ma, mint harminc évvel ezelőtt, nem változott. Magyarországon és néhány szomszédos államban, tehát Szlovákiában, az északabbra lévő országokban és déli szomszédaink között abszolút jellemző az, hogy a homoszexuálisok között van a betegek 90 százaléka. Körülbelül 10 százalék a heteroszexuálisok aránya, 10 százalék a hölgy. Ez sem változott, tehát még mindig 10 százalék az arányuk, és ez nem növekszik. Tehát úgy tűnik, hogy a heteroszexuális körbe ez a betegség még nem jutott be, vagy azok az emberek nem mennek el szűrésre. Alig-alig van drogos köztük, talán ezért vagyunk mi ilyen kedvező helyzetben. Ha azonban egy picit keletebbre tekintünk, Ukrajnában legalább félmillió, Oroszországban több mint kettőmillió olyan HIV-fertőzött fiatal gyerek van, aki intravénás droggal vitte be magába a vírust. Ez abszolút nincs Magyarországon. Sokat beszélnek manapság a budapesti és a magyarországi drogszokásokról, a prevencióról, de én még nem látom, hogy ebbe a körbe bejutott volna a vírus - szerencsére itt nincs jelen.
Globálisan mi a jellemző? Mennyire különül el ez a térség a többitől, valóban egy szerencsés helyzetben van?
Abszolút elkülönül. Ugye eltelt harminc év, és én vártam, hogy bekerül a drogosok közé és a heteroszexuálisok között is elindul a járvány - és nem. Ez nem azt jelenti, hogy nem növekszik minden évben egy picit az új fertőzöttek száma. Mindig körülbelül 5-10 százalékkal többen vannak, és mint korábban beszéltünk róla, egyre fiatalabbak. Ez azt jelenti, hogy a húsz-harminc éves korosztály jelent meg elsősorban, és hát még mindig döntően a homoszexuálisok körében.
Azt mondta, hogy feltétlenül nem halálos ma ez a betegség. Ez azt jelenti, hogy az orvostudomány, a biológia utolérte a vírus fejődését?
Döbbenetes dolog volt 1995-ben, amikor megjelentek a világon az első igazán hatékony gyógyszerek. Szerencsére Magyarországon is be tudtuk vezetni ezeket a szereket, és ki merem mondani, hogy 1995 óta senkinek nem kellene AIDS-ben meghalni. Ha mindenki elmenne szűrésre, idejében megkapná a gyógyszereket, akkor nem halna meg senki. Így is körülbelül öt-tíz ember hal meg évente Magyarországon AIDS-betegség következtében, és ők is azért, mert nem mentek el szűrésre, nem ismerték fel magukon a betegség tüneteit. Esetleg az orvosok sem ismerték fel azonnal, hogy AIDS-betegségről van szó, hiszen olyan kevesen vannak, és annyira nem beszélünk róla, hogy egy picit feledésbe merült ez a betegség. Emellett azok veszítik életüket, akik nem szedik rendesen a gyógyszert. Ennek az egész betegségnek az a titka, hogy rendkívül pontosan és szabályosan kell szedni a pirulákat. Aki ezt nem veszi komolyan, az igenis beteg lesz, az igenis AIDS-beteg lesz, és az sajnos meg fog halni. Nagyon kevesen vannak ilyenek ma már.
Mi az oka Önök szerint annak, hogy aki esetleg veszélyeztetett csoportba tartozik, nem megy el szűrésre: Hiszen Ön is azt mondta, hogy ez nem feltétlenül halálos betegség, tehát nyilván egész más kockázatokkal kell számolni, hogyha beteg is valaki, mint mondjuk 15-20 évvel ezelőtt kellett.
Érdekes dolog, hogy miért járnak vagy miért nem járnak a fiatalok szűrésre. A napokban jelent meg egy tanulmány, hogy az angol 20 és 30 év közötti korosztálynak a 30 százaléka ment el egyáltalán szűrésre. Ez alacsonynak tűnik, pedig nem az, mert itt heteroszexuális emberekről van nagyrészt szó. Tehát Angliában a fiatalok 30 százaléka elmegy, Magyarországon ez a szám szerintem alig 10 százalék. Ennek persze több oka van, például, hogy nem egyszerű szűrésre menni. Tehát rendkívül alacsony Magyarországon a szűrőhelyek száma. Van néhány civil szervezet, ahova el lehet menni vérvétele. Természetesen vannak a bőr- és nemi kórtan intézetek, van egy-két anonim szűrőállomás, de ez kevés. Egy átlagos nyugat-európai országban minden városban, minden kisebb településen van egy névtelen AIDS-segély, egy névtelen olyan hely, ahova bárki bármikor névtelenül, egy jelige megadásával elmehet és megcsináltathatja a tesztet. Sokkal több szűrést kellene végezni. De az elmúlt nyolc évben gyakorlatilag nem változott a szűrések száma, talán éppen azért, mert nem beszélünk róla.
Ezt akartam kérdezni, hogy talán az esetlegesen szerencsésnek mondható helyzetünk, a megbetegedések számának alacsony volta lehet az, ami esetleg elaltatta az éberségét azoknak, akik veszélyeztetettek lehetnek?
Biztos vagyok benne. Amikor egy heteroszexuális lány vagy fiú jelentkezik nálam, és véletlenül kiderül róla, hogy HIV-fertőzött, el sem tudja képzelni, honnan kapta. Ez elég aggasztó. Nagyon alacsony számban, de azért vannak prostituáltak. Mi van ezeknek a prostituáltaknak a partnereivel? Õk ugye hazamennek, esetleg férjüknek, feleségüknek átadják a vírust. Õk hol vannak? Erre azt mondhatnám, hogy előbb-utóbb jelentkeznek. Ugye eltelt harminc év, tehát most már azért kéne, hisz a betegség tünetei azért tíz éven belül megjelennek - de még mindig nem látom őket. Ezért mondom én azt, hogy a most regisztrált 3000 körüli ember helyett ennek a sokszorosa él Magyarországon, aki hordozza magában a vírust és terjeszti. Mert ugye aki nem szed gyógyszert, az terjeszti, és ők valahol egy későbbi járvány előfutárai lehetnek.
Egyébként a vírus mennyire alkalmazkodik egy-egy térséghez?
Genetikai kutatásokkal többféle vírust lehet megkülönböztetni. Ezeket A-tól A, B, C, D, E, F, G, G módon jelzik, és abszolút lehet követni, hogy a vírusok hogyan mozognak. Magyarországon is megjelentek már olyan törzsek, amik esetleg a Távol-Keletről, Afrikából, Dél-Amerikából származnak. A migráció is hozza azt, hogy a külföldiek is időnként behurcolnak új típusú vírusokat, de ennek szerencsére klinikai jelentősége nincsen. Ugyanúgy meg tudom gyógyítani azt, aki a délkelet-ázsiai vírust hordozza, mint aki az európait vagy az amerikait. Ennek inkább epidemiológiai vonatkozása van, illetve egy-két olyan izgalmas helyzetben, amikor valamilyen jogi probléma adódik a vírus átviteléből egyik emberről a másikra. Időben vizsgálva a vírus genetikai szerkezetét, ki lehet azt jelenteni, hogy ez az ember ezt a másikat fertőzte meg azért, mert rendkívül hasonló a vírusuk. Egy-két példa volt már Magyarországon arra, hogy egy ilyen típusú fertőzés jogi útra terelődött.
Tehát ezek a mutációk nem mutatnak nagyon nagy különbséget, például a kezelést illetően? Vagy a hatásukat, vagy a betegség lefolyását illetően?
A mutáció egy rendkívül izgalmas dolog. A mutáns vírusok akkor keletkeznek, ha valaki összevissza szedi a gyógyszereket. Ugye ki szedi összevissza a gyógyszereket? Az, akinek az életében nem a gyógyszer a fontos, hanem valami más, például a drog. És ha a drog vezeti minden mozdulatát az életben, a drog megszerzése iránti vágy irányítja, akkor abszolút nem fog a gyógyszerrel törődni, összevissza szedi. Na, akkor rezisztensek lesznek a vírusok. Ez azért gond, mert ha egy populációban nagyon sok ilyen vírus van, például öt százalék fölött, akkor már meg kell nézni az akutan fertőzötteket is, hogy véletlenül nem ilyen rezisztens vírust hordoznak magukban. Nálunk ez bőven öt százalék alatt van. Mint mondtam, ez valószínűleg azért van, mert nagyon alacsony a drogosok száma. A rezisztens vírusokkal hasonlóképpen egyébként, mint a baktériumokkal, még lesz gondja az emberiségnek. Ugye ezek azok a kórokozók, amelyek a jelen tudásunk és jelen elérhetőség szerint létező antibiotikumokra és vírusellenes szerekre nem reagálnak, hanem nagyon sok esetben az illetőt megölik.
Maradva még a HIV-fertőzésnél, az imént azt mondta, hogy amikor megjelenik Önnél mondjuk egy heteroszexuális pár, vagy egy lány, vagy egy fiú, és kiderül róluk, hogy HIV-fertőzöttek, akkor nem tudják elképzelni, hogyan kaphatták meg a betegséget. Van egyáltalán a fiataloknak, akik Önhöz kerülnek, valamilyen információjuk a betegségről? Mennyire tájékozottak a mai fiatalok, vagy egyáltalán a mai emberek Ön szerint arról, hogy mi a HIV?
Érdekes, hogy fiatalon még tájékozottak. Az általános iskolások, a gimnazisták sok mindent tudnak a HIV-ről, csak ugye itt jön az a mondás, hogy mindent tudunk a HIV-ről, de nem használunk gumióvszert. Tehát tudjuk, hogy kellene, de nem használjuk. Borzasztó, sokszor szinte viccnek tűnő kérdéseket tesznek fel nekem a HIV terjedésével kapcsolatban, és ilyenkor azért rájövök arra, hogy rendkívül alacsony a tudásszint az emberek fejében a HIV-fertőzésről, éppen azért, mert egyrészt nem beszélnek róla, másrészt mert kevés van. Tehát egy olyan országban, ahol mindenkinek az ismerősei között, a családban, a rokonok között előfordul olyan HIV-fertőzött, aki rendszeresen szedi a gyógyszert, gyereke születik, családban él, gyakorlatilag bármely kórházban ápolhatják, ez nem probléma. Magyarországon viszont erről senki nem tud semmit, és még mindig azt hiszi, hogy ez egy halálos megbetegedés, ami csak a melegek között terjed. Óriási tudatlanság van, úgyhogy ezen kéne változtatni, és kicsit többet kéne erről beszélni, akármilyen jó helyzetben is van az ország.
Egyébként ez az akármilyen jó helyzet mennyire lenne javítható egy kicsit tájékozottabb polgársággal?
Ezt lehet javítani, bár a helyzet javításának nagyon sok összetevője van. Ennek csak az egyik része a felvilágosítás. A másik része önmaga a gyógyszer. Azzal, hogy én valakinek gyógyszert adok, nemcsak azt értem el, hogy ő még 50-60-70-80 évig éljen, ne fertőzzön másokat, egészséges gyereke szülessen, ne fertőzze meg a feleségét, férjét, hanem azt is elérem, hogy a járványt ezen a ponton megállítom. Ha Magyarországon minden HIV-fertőzött szedne gyógyszert, nem lenne újabb eset. Ezt kell elérni. Egyébként óriási eredmények vannak Afrikában: ott elkezdett csökkenni az új HIV-fertőzöttek száma. Az Egészségügyi Világszervezet el akarja érni, hogy néhány éven belül ne szülessen HIV-fertőzött csecsemő a világon. Ugye Kuba volt az, amelyik néhány hónappal ezelőtt bejelentette, elérte azt, hogy az ő országában már nem születnek HIV-fertőzött csecsemők. Óriási eredmények vannak Afrikában, és igenis, kitűzték, hogy ne szülessenek már ilyen csecsemők, mert az édesanyák a rendszeres gyógyszerszedés következtében száz százalékban nem adják át a csecsemőiknek a vírust.
Ez reális terv? Tarthatóbb, mint számos más járványos betegséggel szemben hirdetett háború?
Az Egészségügyi Világszervezet igyekszik reális célokat kitűzni, és ez az. A terhes anyák gyógyszeres kezelése reális cél, de ez is csak azért valósítható meg, mert ma már elérhetőek olyan olcsó, generikusnak hívott gyógyszerek, az eredeti gyógyszereknek a pontos másolatai, amik annyira olcsók, hogy már elérhetőek a szegény országok számára Afrikában, Ázsiában, Délkelet-Ázsiában. Ez óriási eredmény. Sőt, ugye a következő cél most már a betegség teljes meggyógyítása. Azt szoktam mondani egy fiatal, huszonéves fiúnak, aki jelentkezik nálam és elkezd gyógyszert szedni, hogy ő már nem fogja élete végéig szedni a gyógyszert, mert néhány év, legkésőbb egy évtized múlva már lesz egy olyan beavatkozás, talán injekció, talán géntechnológia, talán valami teljesen újfajta megközelítésű gyógymód, amivel ő meg fog gyógyulni örökre a HIV-fertőzésből.
Az, hogy ilyen jól kezelhető a HIV-fertőzés, ahogy Ön mondta, gyógyszerekkel, különböző anyagokkal, annak köszönhető, hogy mondjuk a tudósok időben, gyorsan reagáltak a vírus megjelenésére?
Én azt hiszem, hogy időben és gyorsan és jól reagáltak. A vírusbetegségeket rendkívül nehéz meggyógyítani. Gondoljunk egy egyszerű náthára, influenzára.
Ezért kérdeztem, hogy egyszerűbb dolgok is sokkal nagyobb fejtörést okoznak az orvostársadalomnak.
Ezek rendkívül bonyolult dolgok. Számtalan vírusfertőzés van. Ugye egyetlenegyet sikerült a földgolyónkról elpusztítani, az a fekete himlő. És a fekete himlő óta nem tudjuk kipusztítani például a gyermekbénulást. Rendkívül jól állunk, de még mindig egy-két országban ott vannak a poliomielitisz, a gyermekbénulás vírusai, és bár egyszerűen a csecsemőknek, kisgyerekeknek szájba adott szuszpenzióval védetté tehetők a kicsik, mégsem tudjuk ezt megoldani. Úgyhogy az AIDS elleni harc egy sikertörténet, bármennyire is 30-35 évig tartott. Nagyon-nagyon sok pénzt öltek bele. Azt mondják a kutatók és a közgazdászok, hogy ha azt a pénzt, amit az AIDS elleni harcba ölt a tudomány, a daganatkutatásba ölte volna, akkor ma már nem lenne daganatos beteg. Ez egy enyhe túlzás, de talán mutatja, micsoda horribilis mennyiségű pénzt költöttek arra, hogy igenis, a megbetegedés gyógyítható legyen.
Ha már a gyógyíthatóságnál tartunk, az elmúlt napokban jelent meg a hír, miszerint jeruzsálemi egyetemi szakemberek a HIV-vírusok teljes kiirtását ígérik. Lehet ez? Meg tudunk szabadulni teljes egészében véglegesen a HIV-fertőzéstől?
Itt két baj van. Az egyik, hogy ezek a hírek akkor szoktak megszaporodni, amikor a kétévente megrendezett AIDS világkonferencia közeledik. Hát itt is ez történt. A világkonferencia közeledtével, ami idén nyáron lesz, mindig megszaporodnak az ilyen szenzációs bejelentések. Egyébként utánanéztem, ugyanez a kutatócsoport öt évvel ezelőtt ugyanezt jelentette be, úgyhogy sokat nem haladtak az elmúlt öt évben. A másik pedig, hogy ez egy úgynevezett preklinikai vizsgálat. Talán erről egy picikét a napjainkban többet beszélünk, amióta az a sajnálatos francia gyógyszerkísérlet történt. Ez még egy olyan stádiumú kísérlet, ahol még állatokon sem próbálták ki a szert. Ez azt jelenti, hogy még legalább tíz-tizenöt évnek kell eltelnie ahhoz, hogy ebből hatékony gyógyszer legyen.
Az imént említette, hogy vannak nemzetközi, vannak regionális mutációi a HIV-vírusnak. Ez mennyire nemzetközi betegség? Tehát mennyire kell azzal számolni, hogy az utazások, a globalizáció segíti a terjedését? Mennyire jellemző a regionális fertőződés, vagy, mondjuk egy országon belüli fertőződés? Például Magyarországon mi a jellemzőbb?
Azokban az országokban, ahol nagyon nagy a migráció - ezek jellemzően a gazdag nyugat-európai országok - például Angliában az új fertőzések 30 százalékáért azok az emberek felelősek, akik Afrikából vagy Ázsiából hurcoltak be a vírust. Ez döbbenetesen magas szám. Nyilván Afrikában még mindig nagyon magas a HIV-fertőzöttek száma, és azok a bevándorlók, akik a nyugat-európai országokba mennek, felelősek az ottani járványért. Nálunk ez nem így van. Néhány évvel ezelőtt sokkal több afrikai menekült volt Magyarországon, aki egyidejűleg HIV-fertőzött volt, mint most. Ma ez nagyon-nagyon nem jellemző. Inkább arról van szó, hogy a magyar emberek, akik Ázsiába utaznak turistaként vagy Nyugat-Európába, úgy létesítenek kapcsolatot HIV-fertőzöttekkel, hogy nem is gondolják, hogy az illető HIV-fertőzött, és a hazatértük után derül ki róluk a fertőzöttség. Tehát azért egy ilyen típusú migráció van. Én azt hiszem, hogy a távol-keleti, különösen a thaiföldi vagy a Fülöp-szigetei szexturizmus ma már azért nem jellemző. Félnek azért az emberek a betegségektől.
Tehát nem tudunk róla sokat, jól tudjuk kezelni, de félünk tőle?
Abszolút, abszolút félünk tőle. Sőt, akkor is félünk tőle, ha megtudjuk, hogy az illető HIV-fertőzött, és próbáljuk elfogadni, hogy ő gyógyszert szed és nem fertőz, mégis félünk tőle. Nagyon sok párkapcsolatot láttam tönkremenni még akkor is, ha elmagyaráztam a párnak - a negatív és a pozitív tagnak -, hogy itt ez mivel jár. Abszolút nincs fertőzésveszély. Nagyon nehéz azt tudomásul venni, hogy a párunk, barátunk, barátnőnk egy olyan vírust hordoz, ami természetesen jól kezelhető, de azért mégiscsak végső soron egy halálos betegség, már ha az illető nem szed gyógyszert.
Most egy pici biológiaórát tartsunk a hallgatóinknak. Mi lehet a magyarázata vagy oka annak, hogy viszonylag jól kézben tartható ez a vírus?
Kézben tartható, de nem irtható ki. Ez egy olyan típusú vírus, ami a genetikai állományba írja bele magát, és a jelenlegi orvostudomány még nem tart ott, hogy ebből a genetikai állományból, tehát a sejtmagban lévő DNS-molekulákból kivágja a HIV-vírusnak a darabkáit. Ezzel a tényleg rendkívül hatékony gyógykezeléssel is csak azt érjük el, hogy a vérében, különböző testváladékaiban gyakorlatilag eltűnik a vírus. De attól még ott marad a nyirokcsomóban, az agyban. Ezt temetőknek hívjuk, ahol a vírus betemetkezik. És ahogy az illető abbahagyja a gyógyszeres kezelést, ez a vírus újraéled, elkezdi magát borzalmas mértékben szaporítani, sokszor nagyobb mértékben, mint a megelőző állapotban, és végső soron, ha akkor az illető nem kezd el újra gyógyszert szedni, akkor megöli. Mondjuk ez egy lassú folyamat, tehát biológiai fegyvernek az AIDS nem nagyon alkalmas. Minimum négy-öt év, és maximum tíz-tizenöt év kell ahhoz, hogy az illetőt megölje. De hát ez volt 1986-tól Magyarországon egészen 1995-ig. Tehát 10-12 éven keresztül azt tudtuk mondani a betegnek, hogy maga meg fog halni. Igyekeztünk gyógyítani az aktuális fertőzéseit, ami az AIDS-szel jár, ezek különböző, nagyon ritka és nagyon veszedelmes, a test legkülönbözőbb szervrendszereit érintő fertőzések és daganatok, de ezzel csak átmeneti javulást értünk el, és igenis, akkor mindenki meghalt. A következő időszakban sem volt könnyű a helyzet. Az emberek nagy része ezt az időszakot ismeri, amikor rendkívül sok és rendkívül súlyos mellékhatásokkal rendelkező gyógyszereket kellett szedni. Ismertem olyan embert, aki azt mondta, hogy ő inkább abbahagyja a gyógyszerszedést, mert ő így nem tud élni, mert ő így nem tudja a munkáját elvégezni, hiszen a gyógyszereknek volt egy olyan jellemzője, hogy a testet megváltoztatta. Például - mondok egy szakmát, színész - azt mondta, hogy ő nem tud így dolgozni. És abbahagyta a gyógyszert, és meghalt. Ez rendkívül súlyos időszak volt. Ekkor voltak a nagyon-nagyon súlyos hasmenések, az állandó zsibbadás, sorolhatnám a mellékhatásokat, amik ezt a korszakot jellemezték. De ma már nem ez van, és ezt nem tudja senki. Tehát ma már szerencsés esetben egyetlenegy, szinte teljesen mellékhatásmentes gyógyszerrel kezelhető az AIDS, egy nagyon komoly feltétellel, szigorúan szedni kell, abba nem lehet hagyni.
Ugye az imént többször is a migrációról beszéltünk, és utazásokról. Kell-e azzal számolni, hogy megváltozik Európa AIDS-fertőzöttségi térképe a most tapasztalható népvándorlással összefüggésben?
A jelenlegi migrációs hullám olyan országokból származik, ahol abszolút nem jellemző a HIV-fertőzés. Tehát az észak-afrikai, közel-keleti államokban a legutóbbi időkig nem volt jellemző a HIV. Tehát ezekből a kultúrákból - lehet, hogy most a meleg szervezetek megvádolnak azzal, hogy azt mondom, ezekben az országokban ez nem jellemző és mégis az, de nem, tényleg nem jellemző. Ott nagyon kevés HIV-fertőzött van. Tehát az ezekből az országokból érkező emberek Magyarországra ezt a betegséget nem hurcolják be. Nem így Afrikából. A közép-afrikai országokban, Dél-Afrikában, a környező, Egyenlítőtől délre eső országokban nagyon-nagyon sok a HIV-fertőzött. Van egy ország, ahol a HIV-fertőzöttek aránya több mint harminc százalék. Minden harmadik ember hordozza a vírust. Az ilyen országból származó migrációs nyomásnál ezzel nagyon komolyan számolni kell. Már csak azért is, mert azt tudni kell, hogy a menekültek orvosi ellátása igazából olyan, hogy ugyanazt meg kell kapniuk, mint a fogadó ország lakóinak. Erre is van példa. Maradt Magyarországon olyan migráns, aki HIV-fertőzött volt, a magyar állam fölajánlotta neki a gyógyszert, amelyet azóta is szed és teljesen jól van. Nálunk ez nem jelent nagy terhet az egészségügyi ellenőrző szervekre vagy arra az iparra, aki ezt igazából finanszírozza, de bizonyos országokban ez nagyon komoly gond, mert rettenetesen sok pénzbe kerül.A HIV-vírus kezelésével, megismerésével kapcsolatos ismeretek mennyire segíthetnek általában a vírusfertőzések kezelésében?
Rengeteget. Van egy másik betegség, ami sokkal-sokkal több embert érint Magyarországon is, a C-típusú májgyulladás. Azt hiszem, a HIV-víruskutatás bőven hozzájárult ahhoz, hog ez a másik betegség, a Hepatitis C, ami több tízezer embert érint Magyarországon, ma már teljesen gyógyítható egy három hónapos, tablettás kezeléssel. Egész biztos vagyok benne, hogy azok az úgymond gyógyszerkísérletek és azok a kifejlesztett gyógyszerek, amik a HIV-vírusnál elősegítették azt, hogy ez egy jól kezelhető betegség legyen, hozzájárultak ahhoz, hogy a Hepatitis C ma már a világon azoknak az embereknek, akik a betegség késői stádiumában vannak, teljes gyógyulást jelent. Óriási forradalom az infektológiában, tehát a fertőző betegségek között, hogy ismét van egy olyan betegség, ami teljesen kigyógyítható. A Hepatitis C Magyarországon nemcsak a droggal, hanem a régen, tehát a 90-es éveket korábban megelőző vérkészítményekkel és vérrel terjedt. Nagyon sok olyan ember van még mindig hazánkban, aki úgy hordozza ezt a vírust, hogy nem tud róla. Egy kis májfunkció-emelkedése van, és esetleg nem gondolnak rá, hogy ez lehet a háttérben. Itt is a szűrések fontosságát kell hangsúlyozni. Ez egy harminc évig lappangó betegség. És harminc év kell ahhoz, hogy az illetőben olyan tünetek és olyan károsodások jelentkezzenek, amit ő észrevesz. Sokszor ez már, hogy is mondjam, késő, és ebben meghalnak. De szerencsére vannak már korszerű gyógyszereink, újabbak és újabbak jönnek Magyarországra. Azt hiszem, a következő évek egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy mind több és több embert gyógyítsunk ki a Hepatitis C-ből.
Mondja, mennyire viselkednek a vírusok bizonyos helyzetekben azonosan? Tehát vannak-e olyan sztenderdek, amit például a HIV-fertőzéssel kapcsolatos orvosi, biológiai fellépésből nagyon sok másra is, nemcsak a Hepatitis C-re, hanem nagyon sok más betegségre is, vírusfertőzésre lehet alkalmazni vagy lehetne?
Sajnos nem. Annyira különböznek, hogy rendkívül különböző módon kell hozzájuk gyógyszereket kifejleszteni. Ezért van az, hogy borzasztó nehezen haladuk. Jó lenne egy általános, minden vírus ellen hatékony gyógyszert kifejleszteni, de ez egyelőre nem fog menni. Ugye alapvetően két fajtájuk van, az RNS és a DNS vírusok, és ezen belül is rettenetesen sokfélék. A baj az, hogy módosulnak, sőt, új vírusok jelennek meg. Ezek nem európai mértékben vizsgálható vírusok, hiszen ezek a világnak olyan részein jelennek meg, amik sokkal kevésbé kutatottak. Mondok példákat: a dél-amerikai vérzéses láz például. Tehát a dzsungelban, valahol Afrikában vagy valahol Dél-Amerikában, vagy esetleg Ázsiában szinte évente jelennek meg új és új típusú vírusok.
Tudjuk, hogyan vagy miért?
Nem tudjuk.
Vagy hogyan születik egyáltalán egy új vírus?
Nem tudjuk. Ráadásul a betegségek nagy része állatoktól származik. Erről megint csak sokat beszélünk a madárinfluenza, a sertésinfluenza, a közel-keleti koronavírus kapcsán, és mindig kiderül, hogy valahol az állatoktól származnak ezek a vírusok. Maga az AIDS is, ma már teljesen bizonyított, hogy igenis, az afrikai majmoktól származik. Vagy nézzük a sertésinfluenzát és a madárinfluenzát, hát óriási volt a felbolydulás néhány évvel ezelőtt, hogy az influenzának egy olyan típusa jelent meg, ami ellen az emberiség védtelen. Az egy más kérdés, hogy ilyenkor azért három hónap alatt bármely influenzatípus ellen van idő védőoltást kifejleszteni, csak az a kérdés, három hónap alatt mennyi ember fog ebben meghalni. Itt is megindult a gyógyszerkutatás, és igyekeznek egy olyan általános influenza elleni szert kifejleszteni, ami valamennyi influenzatörzs ellen hatékony. Ez egyébként sikerült már. Ugye, mint mondtam, ez 15 évig tart, ami soká lesz még, de ma már az influenza ellen is vannak olyan ígéretes molekulák, amelyek teljes védelmet fognak ígérni.
Vajon ezek a betegségek, ezek a fertőzések valóban akkor jelennek meg, amikor hallunk róluk? Hiszen nyilván a Földnek számos olyan pontja van még, ahol ember talán egyáltalán nem járt, vagy legalábbis nem került úgy kapcsolatba ott a környezettel, hogy esetleg elhozza azt a betegséget. Melyik lehet Ön szerint a valószínűbb?
Én azt hiszem, arról lehet szó, hogy akkor kerülnek kapcsolatba az emberekkel e vírusok. Nagyon sokáig nem megy át emberre, erre nagyon jó példa a közel-keleti, illetve a távol-keleti korona vírus. Ugye egyszer csak öt-tíz évvel ezelőtt felüti a fejét egy betegség, amiről aztán persze kiderül, hogy például a távol-keleti cibetmacska hordozta, és ki tudja, miért, öt évvel ezelőtt egyszer csak átkerül az emberre. És az emberiségnek szembe kell néznie azzal, hogy itt egy újfajta, súlyos tüdőgyulladást okozó vírus, ami ellen nincsen gyógyszere. Ezzel nagyon gyakran találkozhatunk. Nem ijesztgetés, hogy bármikor megjelenhet egy olyan mutálódott vírus, ami ellen az emberiségnek nincs ellenszere, de ennek van realitása. Ezért kell állandóan kutatni és új gyógyszereket fejleszteni, mert vannak olyan vírusok, amik rendkívül könnyen terjednek. Nézzük csak az ebolát. Micsoda óriási felindulás volt a Földgolyón két évvel ezelőtt, amikor megindult egy új típusú ebolajárvány, és hirtelen három országban több tízezer, több százezer ember betegedett meg! Talán emlékszünk, milyen félelmek voltak, hogy esetleg az ebolát áthurcolják a fejlett országokba.
Voltak esetek, hogy Európában is egy-két személy megjelent. Ebola, nem ebola...
Így van, az Egyesült Államokba be is hurcolták, és nemcsak a nővérek, hanem ott lakó emberek is behurcolták. Az ebola izgalmas dolog, de mégsem terjed olyan könnyen, mint például az influenza. Az ebolából nem lesz világjárvány. Az influenzára kell nagyon figyelni. Tehát általában a légúti vírusokra kell nagyon-nagyon figyelni, hiszen egy repülőgéppel több száz ember egy pillanat alatt egy óriási járványt idézhet elő. Vannak azok a katasztrófafilmek, ahol hirtelen egy kontinensen elterjed egy ilyen típusú vírus. Hát sajnos némi realitása van neki.
Az ebolát mi tartja bizonyos országokban, bizonyos körülmények között?
Az ebola rendkívül izgalmas dolog. Mindig is tudtuk, hogy az ebola nemcsak abban az egy-két afrikai országban van jelen, hanem más országokban is, úgyhogy a tudósok számára nem volt csoda, hogy megjelent másik három országban. Az ökoszisztéma tartja egyben. Ma már tudjuk, hogy az ebola forrásai a denevérek, és a denevérek izgalma, mert ugye a denevér emlős. Tehát a denevérről könnyen át lehet juttatni a vírust majomra, sőt emberre. Ma már azt is tudjuk, hogy a denevérben rengetegféle vírus van, például a veszettség vírusa. Amerikában nemrég megfertőződött egy kisfiú, de közvetlenül a denevértől. Tehát a denevérekkel még megint csak lesznek gondjaink, mert abszolút alkalmas terep ahhoz, hogy bizonyos vírusokat tünetmentesen hordozzon. A denevérről azért olyan könnyen nem megy át az emberre a betegség, de azért tudnék olyan képeket mutogatni arról, hogy egy afrikai falu kunyhójának a plafonja tele van denevérekkel. Tehát megvan a mód arra, hogy a denevérről vagy a denevérürülékről más emlősállatokra átterjedjen a vírus. Az ebolánál is ez volt. Egészen biztos, hogy a denevérről majomra, a majomról emberre vagy denevérről közvetlenül az emberre terjed a fertőzés. Ezek az állatok, amelyek az ebolát tünetmentesen hordozzák, Afrikának ebben a régiójában élnek. Tehát várható az, hogy még egy-egy országban felüti a fejét a vírus, de az egészségügyi világszervezet és sok más szervezet rengeteg pénzt költött arra, hogy ma már megtanítsa az embereket, miként védekezzenek az ebola ellen. Mindig azt a példát szoktam hozni, hogy Kongóban már a 24. ebolajárvány zajlik, és még sincs belőle ennyi eset, mert ott az emberek tudják, mi az, hogy ebola, tudják, hogyan kell viselkedni, tudják, hogyan kell védekezni ellene. Ebben a három rendkívül szegény afrikai országban az emberek olyan szinten tudatlanok voltak és olyan szinten a sámánizmus volt a gyógyítás fő példája, hogy igenis csókolgatták a véres hullát, és a vérrel az ebola természetesen átment. Utána hazamentek, és a nyugatiakat okolták az ebolajárványért, pedig sajnos ők maguk voltak a járvány terjesztői.
Ha már említette a katasztrófafilmeket, nem szeretnénk riogatni, csak a dolog működése szempontjából érdekelne az, hogyha mondjuk egy ilyen denevér valamilyen úton-módon eljut Európába hajóval, repülővel, valamilyen rakományban, Európában ki tudja ugyanazt a hatást váltani?
Nem, nem, biztos, hogy nem. Ennek egyébként az ebolajárvány is a mutatója, hiszen azért csak behurcolták egy-két szomszédos országba, de nem sikerült elterjeszteni, még másodlagos eseteket sem tudtak létrehozni. Egy alapvető egészségügyi ellátással rendelkező országban, tehát európai szemmel nem lehet ilyen járványokat kialakítani. Látnia kéne az embereknek, hogy milyen viszonyok vannak Afrikában és milyen tudásszintjük van ezeknek az embereknek a testükkel, az egészségükkel szemben. Én azt hiszem, hogy a fejlett országokban a légi úton terjedő betegségekkel lesz gond. Tehát az influenza mutációival, ezzel a bizonyos koronavírussal, amit egyébként nagyon könnyen át lehet vinni. Ez egy közel-keleti vírus, ami azt jelenti, hogy Szaúd-Arábiában, Dubaiban, a környező országokban létezik. A tevéket tartják a hordozójának, és így kapják el az emberek, és egy egyszerű repülőúttal gyakorlatilag Londonba bármikor át lehet hozni. Pár óra repülőúttal ez a vírus könnyen átkerülhet. De mégis, mégis, az ottani egészségügyi rendszer gátat tud szabni még ezeknek a vírusoknak.
Amikor egy állatról átkerül az emberre egy vírus, akkor ez a vírus fejlődőképességét mutatja, vagy az emberi szervezet lesz rá valamiért fogékonyabb? Sokan mondják, hogy azért ma már nyilván védtelenebbek vagyunk sok mindennel szemben, tehát a modern ember védtelenebb. Ez lehet az oka, vagy a vírus alakul és próbál megerősödni?
A napokban tartottam egy előadást, amiben egy ismeretlen szervünkről volt szó, egy ismeretlen emberi szervről. Ez pedig a bélben megtalálható mikrobióta. A mikrobióta számtalan baktériumnak, vírusnak, gombának és különböző élősködőknek a tömkelege. A másfél kilogramm mikrobióta védi meg az embert a számtalan külső behatástól, attól a rengeteg méregtől, amit hát sajnos az étellel, itallal magunkba veszünk. Na most a mikrobióta kialakulása rendkívüli módon függ az embernek a csecsemőkorától a felnőttkoráig tartó életmódjától. Felvetítettem egy ábrát, ahol pakisztáni gyerekek a sárban fürdenek, szemben egy másik ábrával, ahol svéd gyerekek teljesen steril körülmények között reggeliznek. A kérdés az, hogy kibe jut be több baktérium vagy kibe jut be több olyan, a mikrobiótáját fejlesztő, vagy legalábbis jobban védekezővé tevő kórokozó: az európai gyerekekbe vagy az afrikai gyerekekbe? Hát nyilván, hogy az afrikaiakba. Azaz változunk, persze. A steril körülményeink között rengeteget változik az emberi szervezet. Hát hogy is mondjam, hátrányára.
Ezt akartam kérdezni, hogy rosszabb a steril körülmény? Valahol az egyensúly lenne jó Pakisztán és Svédország között?
Abból a szempontból hátrányára változott a szervezet, hogy bizonyos betegségek sokkal jobban szaporodnak. Az asztmát, a különböző allergiás megbetegedéseket, már bocsánat, az elhízást is sokszor a mikrobió megváltozásával hozzák összefüggésbe. Ez nyilván a dolog negatív része. Természetesen a pozitív része az, hogy ma már a fejlett országokban elképesztő módon visszaszorítottuk például a tuberkulózist, a tüdővészt, a hastífuszt, a kolerát, tehát számtalan olyan kórokozót, ami sajnos még a fejlődő országokban mindennapos. Ez már Magyarországon nincs, ebben óriási szerepe a védőoltásoknak van. Ugye a szamárköhögés, a gyermekbénulás és újabb és újabb vírusok, például a rotavírus ellen léteznek védőoltások és a védőoltás tényleg hatékonyan védi meg akár a magyar gyermekeket és felnőtteket nagyon-nagyon sok betegségtől. De éppen az életmódunk az, ami miatt fogékonyabbá váltunk a civilizációs betegségekkel szemben. Tehát egyik oldalon elveszítettük azt, hogy mi már szerencsére nem kapunk el súlyos fertőző betegségeket, viszont ezzel szemben a civilizációs betegségek borzasztóan érintenek már minket is.
Klímaváltozás. Klímaváltozás és klímamigráció. Vannak előrejelzések, hogy több millió ember indulhat el például Afrikából északra a klímaváltozás hatására. Nyilván nem a következő hetekben vagy hónapokban, de, mondjuk, a következő 15-20 évben. Ez átrajzolhatja általában a világ fertőzőbetegség-térképét?
Aggasztó. Aggasztó a klímaváltozás, hiszen a fertőző betegségek nagyobbik része a meleg klímát szereti. És ha azt mondjuk, hogy a Föld melegszik és ezek a vonalak északabbra, illetve a déli féltekén délebbre húzódnak, akkor azok a kórokozók, amik szeretik a meleget, pláne, ha szúnyogokkal terjednek, egyre inkább jönnek észak felé. Ennek csodálatos példája például a malária. Ugye a maláriaterjesztő szúnyogok is egyre északabbra és északabbra vonulnak. Ma már Kaliforniában is megjelentek olyan szúnyogok és megjelentek olyan betegségek, amelyek eddig Mexikó déli részén voltak csak. Megjelentek olyan új vírusok, például a zikavírus, ami egy ártalmatlan vírus, csak a terhesekre veszélyes, ami Afrikából származik és az előbb említett véletlen folytán, repülővel, hajóval átjutott Brazíliába, és öt év alatt Mexikó északi részén jár. Tehát éppen a felmelegedés miatt haladt, elérte az Egyesült Államokat, és nemsokára lehet, hogy az Államokban is lesznek megbetegedések. Vagy a sikungunya. A sikungunya is hihetetlen mértékben terjed a Földgolyón. Megint csak egy jóindulatú megbetegedésről van szó. A malária viszont nem az. Számolni kell azzal, hogy ha nem vigyázunk, akkor a malária is egyre északabbra és északabbra húzódik. Szokták mondani, hogy Görögországban is már volt olyan maláriaeset, amikor a szúnyogok vitték át egyik emberről a másikra a betegséget. Ott még azért nem tartunk, hogy ebből járvány legyen, de ezzel számolni kell, már csak azért is, hogy ha már a maláriát említjük, a malária élő példája a kórokozók alkalmazkodásának. Ma már nincs olyan hatékony gyógyszer, ami minden maláriamegbetegedést gyógyít. Thaiföld és Kambodzsa határvidékéről indulnak el érdekes módon ezek a rezisztens maláriatörzsek, és megint elkezdenek terjedni a világban. Itt az ideje, hogy a kutatók megint egy újabb malária elleni szert próbáljanak kifejleszteni, ami minden maláriamegbetegedést gyógyít. Magyarul futunk a kórokozók után.
De hogy alakul ki és miért pont ott egy ilyen mutáció?
Itt is arról van szó, mint az AIDS-nél, hogy a rendszeres és pontos gyógyszerszedés a lényeg. Tehát ha egy malária-kórokozót nem irtanak ki teljesen, mert az illető össze-vissza szedi a gyógyszert, idő előtt abbahagyja a szedést, ami abszolút jellemző a fejlődő világra, hiszen sokszor nincs is pénze kiváltani a gyógyszert, akkor a kórokozók alkalmazkodnak. Ugyanúgy, ahogy az antibiotikumokra a baktériumok - az is egy hihetetlenül súlyos probléma -, a malária kórokozók is az éppen aktuális gyógyszerre rezisztenssé válnak. És ha ezek a rezisztens törzsek kezdenek a szúnyogokkal terjedni, akkor előbb-utóbb eljutnak a szomszédos országokba, előbb-utóbb átjutnak Afrikába, és előbb-utóbb elárasztják a Földgolyót. Ez már három malária elleni gyógyszerrel megtörtént, most tartunk a negyedik periódusnál. Úgyhogy ha nem fejlesztünk ki villámgyorsan egy újfajta malária elleni gyógyszert, akkor komoly probléma lesz ebből azokon a területeken, ahol a malária endémiás. Magyarország még természetesen nem tartozik ide, de hát a Föld lakosságának a háromnegyede ebben a régióban él.
Tehát, ha jól értem, akkor például a maláriával szemben az a fajta civilizációs vagy fejlett világbeli védelem, ami, mondjuk, az ebolát kordában tartja, a malária esetében nem fog működni?
Nem fog működni. A maláriát szúnyogirtó szerekkel, a maláriaszúnyogot, a terjesztőt szúnyogirtó szerekkel lehet kiirtani. Itt megint beszélhetnénk a következő problémáról, a szúnyogirtószer elleni rezisztenciáról - ugye a szúnyogok meg a szúnyogirtószereket kezdik megszokni -, illetve hát arról, hogy ezeknek az ökológiai régiója terjeszkedik. Magyarországon is. Egyébként Magyarországon is van olyan szúnyog, ami a malária átvitelére alkalmas, az egy más kérdés, hogy 1 százaléka a szúnyogpopulációnak, de itt van. És ki tudja, mikor lesz ez az 1 százalék több és mikor lesz tele az ország olyan szúnyoggal, amely nemcsak maláriát, hanem például vírusbetegségeket, mondjuk dengilázt is terjeszteni fog. Az elmúlt öt évben egyre több dengilázas beteggel találkozom. A dengiláz a tipikus trópusi nyaralóhelyeken fordul elő Délkelet-Ázsiában, Közép-Amerikában és Afrikában. Egy jóindulatú betegség, de ha valaki a hazautazása előtt néhány nappal megfertőződik, egy dengilázas szúnyog vagy lepkeszúnyog csípi meg, igenis, itthon jelentkezhetnek a tünetek, és itthon fordul orvoshoz és derül ki, hogy egy trópusi betegséget hozott haza Magyarországra. Ha jelen lennének a szúnyogok, akkor ezt a betegséget tovább lehetne terjeszteni.
Visszatérve a filmekre: van mondjuk egy ilyen beteg, nem ismeri föl a tüneteket, későn fordul Önökhöz. Lehet ebből járvány?
Ebből nem lehet járvány. Általában a trópusi betegségek, akár vírusbetegségekről, akár bacilusról, akár protazonokról, tehát élősködőkről beszélünk, nem képesek járványt okozni. Ami általában a legfontosabb egy járvány kapcsán, hogy a beteget izolálni kell. Tehát olyan helyre kell tenni, ahol ő sem más emberre, sem az ápolószemélyzetre nem jelent veszélyt. Magyarországon van ilyen hely, van két olyan kórterem, ahol egy ilyen súlyos légúti veszélyes vírusfertőzésben szenvedő beteget izolálni lehet. Ez azt jelenti, hogy egy olyan szobában van, ahol negatív a nyomás, magyarul a levegő ebbe a szobába csak befele áramlik. Minden, a szobából kijutó anyag, kezdve a szeméttől a vízen, a szennyvízen át csak egy fertőtlenítő rendszeren jut ki, tehát semmilyen anyag ki nem juthat onnan. Az ápolószemélyzet is akár szkafanderben tud bemenni a szobába, vagyis saját magát is meg tudja védeni. Az ebolának egyébként nem kell szkafander. Az ebola bármennyire is veszélyes, azért csak közvetlen érintkezéssel, sajnos néha az ép bőrön át terjed. Ehhez azért nem kell szkafander, ehhez elég egy, a filmekben és a híradókban látható tetőtől talpig fedő ruha. Most erre is megvan ez a lehetőség. Feküdt is már ebben a szobában ember, aki nagyon veszélyes TBC-bacilust, ezt a nagyon rezisztens TBC-bacilust hordozta, tehát használtuk is már, de éppen ezért ebből nagyobb járvány nem lett.
Ha jól értem, akkor igazából Európában Magyarországon most talán az influenza az, ami igazán komoly fejtörést kell, hogy okozzon a szakembereknek, gyógyszerkísérleteket végzőknek?
Nem véletlen, hogy minden évben az influenzáról beszélünk a legtöbbet a fertőző betegségek közül, hiszen az influenza az, ami nagyon sok embert, akár több százezer embert érint úgy, hogy gyakorlatilag nagyon nehéz ellene védekezni. Tehát ha valaki nem oltatja be magát...
Miért nem ismerjük jobban? Hát régóta van influenza.
Állandóan változik. Az AIDS-vírus változása például nem változtat a terápián. Ellenben az influenza változása minden évben kell, hogy változtasson a megelőző oltóanyagon. Ez a trükkje az influenzának, hogy állandóan változik. Ezzel együtt a klasszikus fertőzőképessége nem. Tehát az nem változik, hogy ha egy méteren belül a metróban mellettünk valaki köhög, tüsszent, akkor elkapjuk. A baj az az influenzával, hogy a csecsemőkre, idős, beteg emberekre veszélyes, és sokszor az ő halálukat is okozhatja a szövődmények révén. De az influenzának az a változata, ami rendkívül magas halálozással jár - a madárinfluenzára gondolok -, ez szerencsére valamiért nem mutálódik úgy, hogy ebből világjárvány legyen. Na, ezt kell kutatni. A madárinfluenza az, ami nagyon ritkán, időnként madárról emberre terjed, és igenis 80-90 százalékos halálozással jár. És nagyon-nagyon nehéz meggyógyítani az illetőket. Ettől fél az emberiség, hogy a madárinfluenzának lesz egy olyan változata, ami emberről emberre terjed. A madárinfluenza csak madárról emberre megy, emberről emberre már nem. Hát ezt kell folyamatosan kutatni, ezt kell valahogyan megállítani, de ez egy hihetetlenül változó dolog. A védőoltásban lévő influenzatörzseken szinte minden évben változtatni kell. Egyébként ebben az évben két új törzs is került ebbe az oltásba. Tehát aki még nem oltatta be magát...
És a korábbiak is jelen vannak?
Nem.
Mindig csak az új?
Így van, mindig az újabbak és újabbak jönnek. A világjárványt okozó törzsek mindig változnak.
És a mechanizmust sem ismerjük, hogyan kódolja át magát az influenzavírus évről évre? És miért pont évről évre?
Mindent ismerünk, de nem tudunk beavatkozni. Tehát itt ez a vírusoknak a trükkje. Az előbb említettem a mikrobiótát, ugye a mikrobióta a belünkben lévő ilyen biomassza, és a mikrobiótában vannak vírusok. Azok mit keresnek ott? Mit csinálnak azok ott? Még nagyon-nagyon sok mindent nem tudunk ezekről a kis kórokozókról. Talán ahhoz hasonlíthatnám, hogy az agyunknak a 90 százalékát nem használjuk, csak a 10 százalékát, akkor mit csinál a többi 90? Ugyanez van, hogy akkor mit csinál az a több milliárd vírus, ami például velünk békességben él? De minek van az?
Ha nem szeretnénk influenzásak lenni ebben az évben, mit tegyünk? Van-e erre Önnek biztos receptje? Hát csak kell lennie, Ön ismeri a vírusokat. Mit tegyünk?
Sajnos csak az oltás véd meg. Ugye azt nem tehetjük meg, hogy a lakásban maradunk az egész téli szezonban. És ha már egyszer beülünk egy metróba vagy felülünk egy buszra, már kitettük magunkat annak, hogy megfertőződhetünk. Úgyhogy kizárólag az oltás az, ami megvéd. Az oltás sem véd meg száz százalékosan, de, azt szoktam mondani, hogy megvéd attól, hogy súlyos betegek legyünk, pláne megvéd attól, hogy meghaljunk. Úgyhogy azért az nem mindegy, hogy valaki enyhe tünetekkel vészeli át az influenzát, vagy meg sem kapja, vagy pedig nagyon-nagyon beteg lesz ,három-négy-öt napig nyomja az ágyat, lázas lesz. És ha idős vagy nagyon fiatal gyerek, akkor olyan szövődmények alakulnak ki, amiben sajnos meghalnak. Azt mondták, hogy az elmúlt influenzaszezonban a megszaporodott influenzaesetek miatt nőtt meg a halálozás Magyarországon. Tehát ez annyira súlyos, hogy egy ország éves halálozását megemelheti egy influenzajárvány. Ezt azért komolyan kell venni.
Hanganyag: Hlavay Richárd