Egy osztrák-orosz kutatócsoport a félszigeten 150 centiméteres mélységben mért nulla Celsius-fokot, az 1980-as években viszont ehhez csak 30 centiméterre kellett lefúrni.
A permafroszt bizonyos mélységtől egész évben fagyott. A klímaváltozás, valamint természetes és emberi hatások következtében az elmúlt években azonban egyre jobban olvad. Ennek nemcsak a régió infrastruktúrájára, például az utakra, vasútvonalakra, épületekre vagy vezetékekre van hatása: nagy mennyiségben szabadulhatnak így fel szénvegyületek, amelyek évszázadok óta kötve vannak a talajban. Ez pedig hozzájárul a Föld felmelegedéséhez.
Oroszország az 1980-as évek óta végez ilyen méréseket. Ezek és a különböző elemzések alapján az is kiszámítható, a térségben nyaranta mennyi metán szabadul fel a légkörbe.
Az elemzések szerint a régió harminc százaléka lápos terület, tehát nyaranta olvadt vidék. A korábbi mérések szerint a területnek csak 1-7 százaléka volt ilyen állapotban.