A projekt arról szól, hogy a közvilágításhoz használt oszlopok hálózatára teszünk szenzorokat, amelyek mérik a levegő minőségét, a napsugárzás erősségét, a zajszennyezést, és figyelik, hogy milyen és mennyi járművek halad át. Ezeket az adatokat összegyűjtik, az elemzések alapján következtetéseket lehet levonni, amelyek után változtatni a lehet a város közlekedésbeli és világításbeli szolgáltatásain - jelezte Lengyel László.
A BME automatizálási és alkalmazott informatikai tanszékének docense elmondta: a szoftveres alkalmazás rész webes felületet és mobil alkalmazást jelent, az utóbbira egyszerű példa, hogy a kerékpárosok tudjanak úgy útvonalat tervezni, hogy ne a legrövidebb vagy a leggyorsabb út legyen a szempont, hanem a legtisztább levegőjű útvonalon haladjanak.
A projektben vannak angol és magyar résztvevők is. Két tesztterület van, az egyik Angliában, London térségében, a szenzorok másik helye pedig Budapesten a Móricz Zsigmond körtérről kifelé a Fehérvári úton. 2015-ben és 2016-os év elején jut el addig a fejlesztés, hogy kihelyezhetjük a szenzorok első változatait. Az eredmények alapján lenne visszacsatolásaink, továbbfejlesztéseink, a projekt második felében a szenzorok hardveres és szoftveres részei is aktualizálva és pontosítva lesznek - mondta Lengyel László.
Fontos cél, hogy a mért adatok alapján olyan szolgáltatást tudjon a város nyújtani, ami fenntartható. Az összegyűjtött adatok alapján olyan optimálisabb közvilágítást tesz lehetővé, ami elektromos áram megtakarítást és az ebből származó levegőszennyezés-csökkenést eredményez, ez alapján pedig megtérül az ilyen irányú fejlesztés, sőt annál több is - hangsúlyozta a BME automatizálási és alkalmazott informatikai tanszékének docense.
Hanganyag: Fehér Anna Magda