Méretét tekintve az intézmény gyűjteménye egyedülállónak számít az egész világon: a több mint ezer fajt és alfajt képviselő mintegy tízezer állat genetikai anyagát rozsdamentes acél tárolókban őrzik, és a folyékony nitrogénben lefagyasztott őssejteket egy nap talán olyan nemrég kihalt állatok feltámasztására fogják használni, mint a hawaii Pouli-gyapjasmadár.
Az intézmény munkája egyre sürgetőbbé vált azóta, hogy tavaly decemberben elpusztult a San Diegó-i Szafari Park Angalifu nevű 42 éves rinocérosza és ezzel ötre csökkent a világ északi szélesszájú orrszarvúállománya. Az állatokat az orrszarvútülök iránti kereslet sodorta a kihalás szélére. A San Diegó-i állatkertben egy nőstény maradt, egy példány Csehországban él és háromnak egy kenyai vadrezervátum ad otthont. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a megmaradt példányok nem képesek szaporodni.
A kutatók most minden erejükkel azon vannak, hogy a génbankban őrzött lefagyasztott spermák lehető leghatékonyabb felhasználásával új ivadék szülessen, mielőtt a faj teljesen kipusztul, amely akár egy évtizeden belül megtörténhet. A projekt bírálói azonban megkérdőjelezik, hogy érdemes-e dollármilliókat költeni ilyen alacsony egyedszámú fajok megmentésére.
Az állatkert fagyasztókamráiban 12 északi szélesszájú orrszarvútól őriznek mintákat. Barbara Durrant, az állatkert természetvédelmi kutatóközpontjának munkatársa szerint voltak már olyan fajok, amelyeknek ilyen alacsony egyedszámról sikerült talpra állniuk, ezért az északi szélesszájú orrszarvú esetében is van esély a regenerálódására. George Seidel, a Coloradói Állami Egyetem professzora ugyanakkor aláhúzta, hogy óriási különbség van egy-két, esetleg három állat, és egy egész fenntartható populáció létrehozása között.
A San Diegó-i génbankot olyan genetikai archívumként tartják számon, amely a mesterséges megtermékenyítés, a lombikbébi-program, a klónozás és az őssejt-technológia fejlődéséhez is hozzájárult. Éles vita folyik azonban arról, hogy a szakembereknek meddig szabad elmenniük a kutatásaik során.
A fagyott állatkertben őrzött minták segítségével olyan veszélyeztetett állatokat sikerült már reprodukálni, mint az óriáspanda és a kékfarkú fényfácán. A kutatók a fagyasztott sejtek révén klónoztak két veszélyeztetett patást is, igaz mindkét állat genetikai rendellenességekkel küzdött, és egyikőjük csupán néhány napig, a másik hét évig élt.
Az északi szélesszájú orrszarvú és a drill voltak az első veszélyeztetett állatok, amelyek sejtjeit őssejtekké alakították át és "elraktározták" az intézményben. Az őssejtekből elméletileg bármilyen testszövet létrehozható. Ez azt jelenti, hogy egy hím orrszarvú felolvasztott őssejtjeiből spermát és petesejtet is elő lehet állítani laboratóriumi körülmények között, ám a módszert eddig egyetlen egyszer alkalmazták, egereknél.
A mesterséges megtermékenyítést már sikerrel alkalmazták más rinocéroszfajoknál. Az északi szélesszájú orrszarvúk esetében megoldás lehet a déli szélesszájú orrszarvúakkal való keresztezés. A kutatók a "lombikorrszarvú" lehetőségét sem zárják ki, ám ezt a módszert még sohasem alkalmazták egyetlen orrszarvúfaj esetében sem.