Az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta-missziójából származó adatok a 67/P-hez hasonló égitestek keletkezésére és kialakulására vetnek új fényt - indokolta döntését közleményében a Science.
Az űrszonda tízéves utazás végén ért a száguldó üstökös közelébe, és november 12-én helyezte a felszínére Philae nevű leszállóegységét. Valószínű, hogy az üstökösökben rejlenek a Naprendszer 4,6 milliárd évvel ezelőtti keletkezésének legrégibb, viszonylag változatlanul megőrzött maradványai. A tudósok azt remélik, az adatok a földi élet keletkezésének jobb megértését is segítik.
A Science az év tudományos áttörései közé sorolta a dinoszauruszok és a madarak közötti rokonság feltárását is. Több tanulmányban hasonlították össze az őshüllők és a legkorábbi madarak maradványait, és megállapították, hogyan fejlődtek ki egyes dinoszauruszfajokból kis testű ősállatok. Ezekből alakult a sokféle madárfaj, amely túlélte a 66 millió évvel ezelőtti nagy fajpusztulást.
Áttörést jelentett annak a kimutatása is, hogy a fiatal egerek vérének egy növekedési faktora (GDF11) megfiatalítja az idős egerek izmait és agyát. Az eredmények nyomán klinikai próbákat is végeztek Alzheimer-kóros betegekkel, akik fiatal donorok vérplazmáját kapták.
Az együttműködő robotok raja is felkerült a Science listájára. Az új szoftver és az egymással kommunikáló robotok úgy tudnak irányítani egy termeszek inspirálta robotrajt, hogy azok négyszöggé, betűkké vagy más, kétdimenziós formákká álljanak össze.
Az emberi agyhoz hasonló módon dolgozzák fel az információt az első "neuromorfikus", vagyis idegsejtekhez hasonló chipek, amelyeket többek közt az IBM informatikusai fejlesztettek.
A nagy áttörések közé választották a bétasejtekhez nagyon hasonló sejtek tenyésztését is. A hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit két csoport állította elő két különböző, laboratóriumi módszerrel. Az eredmények példátlan lehetőséget teremtettek a cukorbetegség kutatására.
Az indonéziai barlangfestményekről kiderítették, hogy a korábban vélt tízezer évesnél sokkal korábban, 35-40 ezer évvel ezelőtt készülhettek, és ez arra utal, hogy az Ázsiában élő ember ugyanakkor hozhatott létre szimbolikus műalkotásokat, mint európai rokona.
Szintén a listára választották azokat a tudósokat, akik emlékeket aktiváltak vagy töröltek el egerekben fénysugarakkal, valamint az olcsó, miniatűr műholdak alkotóit és azokat, akik kibővítették a "genetikai ábécét" szintetikus, laboratóriumban létrehozott baktériumokkal.
A Science a nagy áttörések mellett az év kudarcát is megnevezte: a csaknem hétezer ember halálát okozó ebolajárvány lett az.