Az amerikai, lengyel, svájci és norvég tudósokból álló nemzetközi kutatócsoport erős infravörös lézerimpulzusok hatásának tett ki olyan retinasejteket, amelyek emberi és egérszemből származtak. Megállapításuk szerint amikor a lézer gyorsabban pulzál, a fényérzékelő retinasejteket néha dupla mennyiségű infraenergia éri, és ilyenkor a szem képes érzékelni az egyébként láthatatlan fényt is.
A kutatást az után kezdte meg a csoport, hogy több tudós is zöld fényvillanásokat vélt látni, miközben infravörös lézerekkel dolgozott. A szakemberek ki akarták deríteni, hogyan érzékelhették a fényt, mikor annak számukra "láthatatlannak" kellett volna lennie.
Frans Vinberg, a kutatócsoport egyik vezetője elmondta, különböző időtartalmú lézerimpulzusokat próbáltak ki, amelyek mind ugyanannyi fotont bocsátottak ki. Az eredmények arra utaltak, hogy minél rövidebb az impulzus, annál valószínűbb, hogy az emberi szem képes azt érzékelni.
Normális esetben a fényt alkotó részecskét, a fotont érzékeli a retina, amely ennek hatására egy fotopigment nevű molekulát hoz létre, és ezzel megkezdődik a fény látvánnyá alakítása. Általában minden egyes fotopigment egy fotont nyel el.
Amikor azonban sok fotont "csomagoltak" a rövid impulzusú gyorsan pulzáló lézerfénybe, egyetlen fotopigment akár két fotont is elnyelt egyszerre. A két egyidejűleg befogott foton energiája pedig elégségesnek bizonyult a pigment aktiválásához, és a normál esetben láthatatlan infravörös fény észleléséhez - ismertette az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) hétfőn megjelent tanulmány.
A tudósok az eredményeiket egy új típusú ophthalmoszkóp kifejlesztéséhez szeretnék felhasználni, amin jelenleg is dolgoznak. A készülék lehetővé teszi a szemfenék vizsgálatát, és a retina bizonyos részeit stimulálja, hogy megállapítsa, megfelelően működik-e.
A tanulmány szerzői megjegyezték, hogy miközben az első olyan kutatást végezték, amely annak járt utána, hogyan képes érzékelni a szem az infravörös fényt, az ötlet nem új, hogy kevésbé erős lézerfénnyel láthatóvá lehet tenni dolgokat. A kétfoton mikroszkópia például lézert használ a fluoreszcens festékmolekulák követéséhez a szövetekben.