Sikeresen landolt a Rosetta űrszonda Philae-leszállóegysége a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökösön, amely jelenleg 500 millió kilométerre van a Földtől - jelentették be a darmstadti irányítóközpontban közép-európai idő szerint 17 óta után néhány perccel.
"A Philae a felszínen van és kommunikál velünk" - hangsúlyozták a projekt vezetői.
Jean-Jacques Dordain, az Európai Űrügynökség főigazgatója az eredményeket méltatva hangsúlyozta, hogy nemzetközi együttműködésben, csapatmunkában valósították meg a nagyszabású projekt célját: az emberiség történetében elsőként állítottak űrszondát pályára egy üstökös köré, majd leszállóegységet küldtek annak felszínére.
A szakemberek közölték, hogy a leszállóegység mintegy négy centiméterre süllyedt az üstökös felszínébe, mivel szigonyai "nem lőttek ki" a tervek szerint. A nagyjából ötször három kilométeres üstökösön igen csekély a gravitáció, ezért a mintegy 100 kilogramm súlyú, doboz formájú leszállóegység csak úgy tud szilárdan állni rajta, ha két szigonyt lőnek a talajba. A szakemberek hamarosan döntenek arról, megpróbálják-e ismét a szigonyok kilövését.
A szakemberek a nap folyamán jelentették be, hogy az indulás előtti éjszaka elromlott a leszállóegység visszapattanást gátló rendszere, de már akkor jelezték, hogy ez nem lesz akadálya a sikeres landolásnak.
A darmstadti irányítóközpontban tartózkodó Szegő Károly, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, az Űrkutatási Tudományos Tanács tagja az MTI-nek nyilatkozva rendkívül sikeresnek nevezte a küldetést.
"A leszállóegységet nagyon pontos pályára állították, a Philae sikeresen landolt, a jelek pontosan akkor érkeztek meg, amikor vártuk. Ez a tudomány, a technológia és az innováció egységének a csodája. Az űrkutatás a legjobb példa arra, hogy mire képes megfelelő körülmények között ez a hármas" - fogalmazott a tudós.
Szegő Károly kitért a magyar kutatóknak a Rosetta-programhoz való hozzájárulására is. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és az SGF Kft. szakemberei fejlesztették ki a leszállóegység agyát, a hibatoleráns fedélzeti vezérlő és adatgyűjtő számítógépet és szoftverét. A számítógép autonóm módon vezérli a Philaet, amióta az szerda reggel levált a Rosettáról. A komputer irányította a landolást és az egység rögzítését az üstökösmagon, vezérli a 10 tudományos műszert, kontrollálja az energiaellátást és a hőmérsékletet. A számítógép hozza létre a rádiókapcsolatot az űrszondával a mérési adatok továbbítására és a földi irányító központ parancsainak fogadására. Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont kutatói több műszercsomag megalkotásában, a Budapesti Műszaki és Közgazdaságtudományi Egyetem űrkutató csoportja pedig a Philae tápellátó rendszerének tervezésében és megépítésében vett részt.
Az Európai Űrügynökségnek (ESA) és a Rosetta-misszió magyar közreműködőinek is gratulált Solymár Károly Balázs infokommunikációért felelős helyettes államtitkár szerdán a Philae leszállása alkalmából rendezett sajtótájékoztatón a TIT Budapesti Planetáriumban. A helyettes államtitkár elmondta: a projekt történelmi jelentőségű mind az ESA, mind a hazai űrkutatás szempontjából. Emlékeztetett arra, hogy ez egy húsz éve tartó projekt, amely még korántsem ért a végéhez.
A projekten tizennyolc űriparilag fejlett ország dolgozott együtt. A Philae-leszállóegység munkálataiban nyolc nemzet vett részt, amiből még inkább látszik, hogy mennyire hangsúlyos a magyar közreműködés - mutatott rá Solymár Károly Balázs, hozzátéve, hogy a projekt jelentősége és sikere egyértelmű választ ad arra a kérdésre, hogy Magyarország "mit keres" az űrkutatásban, illetve az űriparban. Elmondta azt is, hogy a kormány november 3-án meghozta a döntést, amely szerint az ország az Európai Űrügynökség teljes jogú tagjává válik, és ebben fontos szerepe volt a Rosetta-programnak is.
Az ESA 2004. március 2-án indította útjára a Rosettát, amelynek, hogy elérje az üstököst és vele azonos elliptikus pályára álljon, a bolygók gravitációs "parittyahatását" kellett felhasználnia, s bonyolult hintamanővereket végeznie. Évtizedes vándorlása során ötször kerülte meg a Napot, háromszor haladt el a Föld és egyszer a Mars mellett, és két kisbolygóval is találkozott. Az 1,2 milliárd eurós összköltségű projekt célja, hogy a tudósok megismerjék a Naprendszer születésének titkait. További feladat annak megfigyelése, hogy miként aktiválódik az üstökös a Naphoz közeledve.
A Rosetta-űrszonda augusztus 6-án "randevúzott" az üstökössel és a kíséretébe szegődve halad a Naprendszer belseje felé tartó égitesttel.
Az üstökösről az űrszonda által küldött adatokból már kiderült, hogy szerkezetileg sokszínű a 67P/Csurjumov-Geraszimenko magjának felszíne. OSIRIS képalkotó rendszerének felvételei alapján több eltérő morfológiai jellegzetességekkel bíró régiót különítettek el a tudósok, majd elkészítették az üstökösmag felszínének részletes térképét.
A felszínen egyaránt megtalálhatók meredek sziklafalak és mélyedések, különálló kőtömbök és becsapódásokból eredő kráterek. Míg a felszín túlnyomó része "nyugodt", némely területen a Naphoz való közeledés által kiváltott aktivitás tapasztalható. Ezekről a helyekről származik az üstökösmag által "kiköpködött" por.
Egy másik mérőműszer adatai alapján a Berni Egyetem tudósai azt is megállapították, hogy a Csurjumov-Geraszimenko szaga erősen átható, benne megzápult tojások szaga (kénhidrogén), istállószag (szalmiákszesz) és a formaldehid fanyar, fojtogató szaga keveredik a mérgező ciánsav keserűmandula-illatával. Ehhez társul csipetnyi alkoholbűz (metanol), a kén-dioxid ecetes aromája, a szénszulfid édeskés és aromás illata.Az Európai Űrügynökségnek (ESA) és a Rosetta-misszió magyar közreműködőinek is gratulált Solymár Károly Balázs infokommunikációért felelős helyettes államtitkár szerdán, amikor sikeresen landolt a Rosetta űrszonda Philae-leszállóegysége a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökösön.
A Philae leszállása alkalmából rendezett sajtótájékoztatón a TIT Budapesti Planetáriumban a helyettes államtitkár elmondta: a projekt történelmi jelentőségű mind az ESA, mind a magyar űrkutatás szempontjából. Emlékeztetett arra, hogy ez egy húsz éve tartó projekt, amely még korántsem ért a végéhez. A leszállás egy nagyon fontos mérföldkő volt, de az adatok gyűjtése és feldolgozása csak ezután kezdődik.
A projekten tizennyolc űriparilag fejlett ország dolgozott együtt. A Philae-leszállóegység munkálataiban nyolc nemzet vett részt, amiből még inkább látszik, hogy mennyire hangsúlyos a magyar közreműködés - mutatott rá Solymár Károly Balázs, hozzátéve, hogy a projekt jelentősége és sikere egyértelmű választ ad arra a kérdésre, hogy Magyarország "mit keres" az űrkutatásban, illetve az űriparban.
A helyettes államtitkár gratulált az MTA Energiatudományi Kutatóközpont, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az SGF Kft. projektben részt vevő munkatársainak. Mint emlékeztetett, a vállalkozás a kis országok űriparának fejlesztése érdekében indított PRODEX (PROgramme de Développement d'Expériences scientifiques) tudományos program keretében valósulhatott meg.
Elmondta azt is, hogy a kormány november 3-án meghozta a döntést, amely szerint az ország az Európai Űrügynökség teljes jogú tagjává válik, és ebben fontos szerepe volt a Rosetta-programnak is. Hangoztatta, hogy most kezdődik az igazi munka: jóval nagyobb források és jóval nagyobb, a mostanihoz hasonló kaliberű projektek nyílnak meg magyar cégek, kutatóintézetek előtt.
Solymár Károly Balázs hangsúlyozta, reméli, hogy a jövőben jelentősen bővül az űriparban aktívan részt vevő magyar szakemberek száma, és hasonló sikerek következnek.
A sajtótájékoztatót megelőzően a projektben részt vevő magyar intézmények képviselői bemutatták a leszállóegység magyar fejlesztésű műszereit. Nagy János, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa elmondta, hogy a kutatóközpont és az SGF Kft. szakemberei fejlesztették ki a leszállóegység agyát, a hibatoleráns fedélzeti vezérlő és adatgyűjtő számítógépet és szoftverét.
A szakember szerint rendkívül sok - a műszer alkalmazásának sajátosságából eredő - technológiai problémát kellett megoldaniuk: egyebek között figyelembe kellett venniük a rázkódást, a szélsőséges hőmérsékleti tartományokat, a kis fogyasztást, a kis súlyt és azt, hogy a berendezésnek akkor is működnie kell, ha probléma adódik.
A számítógép feladata akkor kezdődött, amikor a Philae szerda reggel levált a Rosettáról. A komputer irányította a landolást, az egység rögzítését az üstökösmagon, vezérli a mérőműszereket, kontrollálja az energiaellátást és a hőmérsékletet. A számítógép hozza létre a rádiókapcsolatot az űrszondával a mérési adatok továbbítására és a földi irányító központ parancsainak fogadására.
Zábori Balázs, a MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársa elmondta, az intézet a leszállóegység SESAME mérőrendszerének részét képező pordetektor és a mágneses tér, valamint a sugárzási jellemzők vizsgálatára szolgáló műszer fejlesztésében vett részt.
A Budapesti Műszaki és Közgazdaságtudományi Egyetem űrkutató csoportja a Philae energiaellátó/tápellátó rendszerének tervezésében és megépítésében vett részt. Szabó József, az egyetem tudományos munkatársa elmondta, reméli, hogy az általuk készített berendezés megállja a helyét.