A számítások alapján a csillag 13,6 milliárd éve, az ősrobbanás után csak mintegy 200 évvel születhetett. Korábban 2007-ben egy európai, 2013-ban egy amerikai kutatócsoport azonosította az addig legidősebbnek tartott csillagokat, ezek 13,2 milliárd évesek.
Az ősi égitest csillagászati léptékkel mérve viszonylag közel áll hozzánk - hangsúlyozta Stefan Keller, az egyetem canberrai Mont Stromlo obszervatóriumának munkatársa. A katalógusszáma szerint SMSS J0313000.36-670839.3 jelű csillag a Tejútrendszerben, a Földtől mintegy 6000 fényévnyire helyezkedik el - olvasható a Nature tudományos magazin legújabb számában.
A csillag korára a fényének spektrumából hiányzó vas utalt - magyarázta Keller. Minél kevesebb ugyanis a vas aránya egy csillagban, annál régebbi lehet az égitest. Az űrteleszkóp a csillag fényének elemzésével állapítja meg a benne található elemek arányát.
A csillagban előforduló vas mennyiségét úgy lehet használni, mint valami órát, mert elárulja, mikor alakult ki az égitest - hangoztatta Keller. A most azonosított csillagban a vas mennyisége kisebb, mint a Nap vasmennyiségének egymilliomod része és legalább hatvanszor kisebb, mint bármely más csillagé, ez pedig azt jelenti, hogy ősibb, mint az eddig felfedezett csillagok - fűzte hozzá a kutató.
Az újonnan felfedezett égitest összetétele arra utal, hogy az egyik legkorábbi, a Napnál hatvanszor nagyobb tömegű, úgynevezett primordiális csillag nyomán születhetett. Korábban úgy vélték, ezek a legkorábbi csillagok életük végén szélsőséges erővel robbanhattak fel, mely az űr óriási területeit terítette be vassal - írták a kutatók. A most azonosított ősi csillagban viszont nem található vas, csak könnyebb elemek, például szén és magnézium.
Ez arra utalhat, hogy a szupernóva-kitörés ereje arra elég volt ugyan, hogy a primordiális csillag darabjaira hulljon, ám szinte minden nehézfémet felfalt a robbanás középpontjában keletkezett fekete lyuk - magyarázta Keller.
Az égitestet az ANU SkyMapper nevű űrteleszkópja segítségével fedezték fel egy olyan projekt keretében, mely a déli égbolt digitális térképét kívánja elkészíteni öt év alatt. Első évében 60 millió csillagot fényképeztek le, köztük az eddig ismert legidősebbet is.
Ez az első alkalom, hogy a csillagok egyértelműen legelső generációjáról szereztünk információt, ez pedig segíthet egymáshoz illeszteni az univerzum keletkezésének újabb mozaikdarabját - értékelte az eredményt Keller.