Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár hangsúlyozta, tisztelegnek az elődök teljesítménye előtt, akik 125 évvel ezelőtt "Triesztből szinteztek el Nadapig". Emlékeztetett rá, hogy ekkorra már a kapitalizálódó városok és a vasútépítések miatt komoly igény volt egy viszonyítási pontra a magasságmérésekhez.
V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár elmondta, hogy maga is végzett geodéta, és a földmérőknek Nadap kultikus hely. Felértékeli a hely jelentőségét, hogy Magyarországon ez az egyetlen hely, amely a korabeli ősjegyek közül az országhatáron belül maradt.
Ádám József, a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság elnöke, egyetemi tanár elmondta: Nadap 2008 óta egyike a tizenegy európai alapszintnek, és remény van arra, hogy a globális egységes alapszintek között is helyet kapjon. Kiemelte: a nadapi szintezési főalappont műszaki emlék, amely tudományos értéket képvisel.
Busics György egyetemi docens, a felújítást kezdeményező GEO Alapítvány elnöke ismertette, hogy az őspont fennállásának 125. évfordulójára a helyszínen egy információs táblát helyeztek el, a háromból két alappontot restauráltak, és egy kiadványt is megjelentettek.
Közép-Európában először a 19. század végén épült ki olyan szintezési hálózat, amely a tengerszinthez viszonyított magasságmeghatározás lehetőségét biztosította. A munkát az Európai Fokmérés szervezete (a mai Nemzetközi Geodéziai Szövetség elődje) kezdeményezte, és a bécsi Katonai Földrajzi Intézet tisztjei végezték. A trieszti Molo Sartorión telepített mareográf (tengerszint-megfigyelő készülék) mérései alapján meghatározták az Adriai-tenger 1875. évi középvízszintjét, majd a szintezési hálózatban ehhez viszonyítva számították az összes pont Adriai-tengerszint feletti magasságát.
Az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területén hét helyen szintezési főalappontokat hoztak létre. Az alapkőzet egy négyzet-deciméteres nagyságú, vízszintesre csiszolt felülete jelöli a magasságot, amely fölé védműként üreges obeliszket emeltek. A hét főalappont egyike a nadapi, amely 1888 óta Magyarország magassági referenciapontja.
A második világháború után újabb szintezési hálózatot létesítettek Bendefy László vezetésével, aki hét új szintezési főalappontot telepített, köztük az ősponttól 100 méterre délre a Nadap II. pontot. Ezen hálózat mérése közben, 1960-ban át kellett térni a Balti-alapszintre, amely a Balti-tenger kronstadti mareográfján megfigyelt középvízszint.
Az 1970-es évektől kezdték el az Egységes Országos Magassági Alapponthálózat (EOMA) kiépítését, amely a mérnöki feladatok megalapozása mellett a földkéreg mozgásának vizsgálatát is szolgálja.
A két főalappont mellett ma már GPS-pont is található Nadapon. A hosszú időtartamú statikus GPS-mérésekre alapozva kétévente végzik a Magyar GPS Geodinamikai Alaphálózat mérését. Ennek egyik pontja az őspont feletti dombtetőn található.