Az ilyen csoportokba, amelyek önazonossága a nemzeti hovatartozáshoz kapcsolódik, általában olyan emberek szoktak nagy számban áramlani, akiknek szükségük van pozitív azonosulásra, de nem találnak az életükben olyan elemeket, amelyekkel igazolni tudnák, hogy ők különleges, felsőbbrendű csoporthoz tartoznak - mondta az InfoRádió kérdésére Németh Erzsébet szociálpszichológus. Ilyesmire viszont szükségük lenne, ezért bizonyos futballszurkolók egy klubhoz, vagy a nemzethez sorolják magukat, ettől magasabbrendűséget éreznek, ez növeli az önérzetüket.
Felerősödő gyűlölet
Az emberek egyenként másképpen viselkednek, mint csoportban, csoportként másképpen, mint tömegben, és van egy nagyon súlyos, veszélyes helyzet, amikor a tömegben az emberek egyénileg nem beazonosíthatóak. Ez egy ősi tudás, ez ellen intenzíven kell védekezni, mert ez nagyon veszélyes - hangsúlyozta Németh Erzsébet. Minden emberi csoportnak van egy sajátos klímája, és a csoportok közötti különbségek, konfliktusok fölerősödhetnek. A csoport tagjaként az egyén jobban gyűlöli a "másikat", mintha az utcán találkoznának.
A tömeg különösen sodró tud lenni érzelmileg, még az idegsejtek közötti kapcsolatok is meg tudnak változni, mert úgynevezett belső opiátok szabadulhatnak fel akkor, amikor a tömegben eluralkodnak az érzelmek, a gyűlölet, a lelkesedés vagy például az ijedtség. Van ennek egy nagyon-nagyon súlyos változata, amikor a tömegben az egyént nem lehet beazonosítani. Mindez természetesen nem kizárólag futballszurkolókra vonatkozik, érvényes például bármilyen tüntetőkre, vagy éppen rendőrökre, akiknek nincsen azonosítási számuk - fejtette ki a szociálpszichológus.
Ezért veszélyes, ha a tüntetéseken eltakarják az arcukat bizonyos résztvevők. Tömegben előfordulhat, hogy egyénileg a viszonylag jóravaló emberek is egészen vad dolgokba tudnak belesodródni.
Nem kívánt gyermekek
Azok, akik a tömegben eldurvulnak, és szélsőségesen agresszívvé válnak, hosszú úton jutnak el idáig. Ez ott kezdődhet, hogy kívánt gyerekként született-e meg az illető. Az is lényeges, hogy ki milyen családban nő fel, milyen a szocializációja. Vannak például túlzottan kontrolláló, nem igazán szerető családok, amelyek kívülről teljesen normálisnak látszanak, de az ilyenben felnövekvő gyerekekből válhat szélsőségekre nyitott felnőtt. A társadalmi agresszióra való hajlam örökölhető is.
Egy nagy csoport pozitív célokkal, értékek mentén is összegyűlhet - hangsúlyozta Németh Erzsébet szociálpszichológus. Ebben az esetben is élményt nyújt az egyénnek a csoport sodrása, amelyre ugyanúgy rá lehet szokni, mint a kábítószerre. Ebben az esetben az egyén vágyik vissza a csoportba, mert újra át akarja élni az élményt. Az ilyen csoportok céljai azonban nem feltétlenül alantasak, sőt.
Ha az egyénnek olyan önazonosságra van szüksége, amelyhez nem elegendő az, hogy ő büszke a magyarságára, de a magyarságtudata mellé mások lenézésének, a felsőbbrendűség érzésének is kapcsolódnia kell, ennek hátterében általában rendkívül nagy bizonytalanság és önértékelési zavar van.
Hanganyag: Herczeg Zsolt