A nemzetközi - dán, skót, görög, német és japán - tudóscsapat robot segítségével vett mintákat a Föld legmélyebb pontjáról: őket is meglepte, hogy csaknem tízszer annyi baktériumot és egyéb mikroorganizmust találtak a mintákban, mint egy közeli, fele olyan mélységű - az óceán felszíne alatt hatezer méter mélyen húzódó - szakadékban. (A Csendes-óceán nyugati részében található Mariana-árok ötször hosszabb, mint a Grand Canyon, és mintegy 11 000 méter mély, tehát minden további nélkül el tudná nyelni a 8850 méteres magas Mount Everestet.)
"Általában minél mélyebbre hatol valaki, annál kevesebb nyomát találja az életnek... Ám a jelek szerint a legnagyobb mélységben mintha minden újra kezdene történni" - magyarázta Ronnie Glud, a Dél-Dániai Egyetem kutatója.
Felfedezésük alátámasztja azokat a feltételezéseket, amelyek szerint az elpusztult vízinövények és haltetemek az árok meredek falain lecsúszhatnak egészen a fenékre, ahol "népszerű gyűjtőponttá" válhatnak a mikrobák számára. A földrengések nyomán fellépő iszapcsuszamlások szintén a mélybe sodorhatják a mikroorganizmusok táplálékául szolgáló növény- és állatmaradványokat.
Az már a korábbi kutatásokból is kiderült, hogy van élet a Mariana-árok fény nélküli sötétjében, de hogy az mennyire kiterjedt, máig nem tisztázott. A mostani vizsgálatok során a robot kamerái mindenesetre néhány rákszerű, héjas állatot is megörökítettek a fenéken.
A "nyüzsgő" élet jelenléte az árok mélyén a tudósok véleménye szerint azt mutatja, hogy természetes folyamatok eredményeként több szén-dioxid reked meg az óceánok medrében, mint korábban gondolták. Az üvegházhatást is kiváltó gáz alapvető fontosságú a vízfelszínen és mélyben élő növények számára.
A Nature Geoscience című tudományos kiadvány hétfői számában megjelent tanulmány hangsúlyozza, hogy az eddigi általános felfogás szerint az életfeltételek rendkívül korlátozottak az óceánok mélyén, ahol a víz hőmérséklete éppen hogy csak a nulla Celsius-fok fölött van. Az óceánok borította területeknek alig két százaléka mélyebb hatezer méternél, az átlagos mélység pedig 3700 méter: de még abba a mélységbe is csupán a felső vízrétegekben élő állatok egy-két százaléka merészkedik.
A Mariana-árok fenekén a kutatók közlése szerint a nyomás 1100-szor nagyobb, mint a tengerszinten: minden egyes négyzetcentiméterre 1125 kilogramm nehezedik, ami a tudósok példája alapján olyan, mintha egy tűsarkú cipőt viselő elefánt lépne a fenék egy pontjára. Hogy ezt a nyomást képesek legyenek elviselni, a mikroorganizmusok olyan enzimekkel rendelkezhetnek, amelyeket a kutatók szerint esetleg hasznosítani lehetne a nagynyomású ipari eljárásokban, például erjesztéseknél, vagy az olaj- és gázágazatban.