A leletekről az Ancient Civilizations from Scythia to Siberia című folyóiratban jelent meg tanulmány.
A két kincsleletet két évezrede rejtették el a citadellában a Boszporuszi Királyság és a Római Birodalom közötti háború alatt. Kétszáznál több érme, javarészt bronzpénz, arany-, ezüst- és bronzékszerek, valamint üvegedények kerültek napvilágra - olvasható a LiveScience tudományos hírportálon.
Nyikolaj Vinokurov régész ismertetése szerint a területet tehetős közösség lakta, amelynek tagjai a rómaiak elől kerestek oltalmat az erődítményben.
"Esélyük sem volt az erőd védőinek a túlerővel szemben. A menekültek is tisztában voltak azzal, hogy sorsuk megpecsételődött. Az elásott kincsek vélhetően halotti áldozati ajándékok voltak" - magyarázta Vinokurov, hozzátéve, hogy az erőd Kr.u. 45-ben esett el.
Mint kifejtette, a lakosság etnikailag vegyes volt, hiszen a Krímbe érkező görög telepesek keveredtek a helybéli népességgel. Ami viszont a kultúrát, a szokásokat illeti, egyértelműen érvényesült a görög hatás annak ellenére, hogy ezer kilométer választotta el a telepeseket az anyaországtól. A görög hatás megfigyelhető az előkerült ékszerek esetében is, amelyek között találtak Aphrodité, a szerelem és a szépség istennőjének képmásával díszített ezüst brosst, ahogy olyan arany pecsétgyűrűt, amelybe Nemezisz, a megtorlás istennőjének alakját vésték be.