Így rombolják le Tokaj-Hegyalja mítoszait

Infostart
2012. augusztus 31. 15:29
A Tokaj-Hegyaljával kapcsolatos mítoszokat le kell rombolni, állítja egy történész, aki olyan levéltári adatokra hivatkozik, amelyek bizonyítják, hogy az 1200-as évektől már magas színvonalú szőlőtermesztés folyt Hegyalján. Az InfoRádiónak nyilatkozó Nagy Kornél, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Központ Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa olyan 13., 14. és 15. századi levéltári forrásokat talált, amelyek több fontos szőlőhegyet említenek, vagyis írásos bizonyítékok is vannak arra, hogy 5-600, de több esetben akár 700 éve folyik magas minőségű szőlőtermesztés a ma is legjobbaknak tartott hegyaljai termőterületeken.

Egy történésznek az a feladata, hogy mítoszokat romboljon. Azokkal a mítoszokkal mindenképpen le kell számolni, amelyek még mindig meghatározzák a Tokaj-Hegyaljával kapcsolatos gondolkodást - vélekedik Nagy Kornél történész. A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa arról is nyilatkozott az InfoRádió bormagazinjának, hogy az eddigi vélekedéstől eltérően már jóval előbb, az 1200-as évek végétől kezdve magas színvonalú szőlőtermesztés folyt Hegyalján. Eddig a szőlőhegyek történetét többnyire csak a 16. vagy a 17. századig lehetett visszavezetni. A mostani kutatások alapján azonban több fontos termőterület, szőlőhegy esetében írásos említések kerültek elő a 14., 15., vagy akár a 13. századból.

Tehát 5-600, de több esetben akár 700 éve folyik magas minőségű szőlőtermesztés a ma is legjobbaknak tartott hegyaljai termőterületeken.

A korábbi vélekedés szerint Szepsi Lackó Máté készítette az első aszúbort, a 17. század első felében. Néhány éve azonban a Borbarát magazinban Zelenák István tokaji történész publikált egy olyan okleveles forrást, amely szerint már a 16. század második felében, 1571-ben aszúbor készült Tokaj-hegyalján.

Nagy Kornél kutatásai azt igazolják, hogy az 1200-as évektől írásos nyoma van a hegyaljai szőlőkultúrának. Az aszú korábbi említését nem sikerült fellelni, de a történész elmondta: a források alapján lehet tudni, hogy miként folyt a szőlőművelés és mikor volt a szüret. Ezek az adatok nem bizonyítják, hogy aszúborok is készültek, de olyan termelési körülményekre utalnak, hogy elvileg elképzelhető, hogy a 16. századi említést megelőző évszázadokban is készülhetett aszú, vagy legalábbis szamorodni típusú édes bor.

A történész kutatásainak eredménye várhatóan fél éven belül, egy Mádról szóló ismeretterjesztő kiadványban jelenik majd meg. Nagy Kornél azt is elmondta: a borvidékre vonatkozó legújabb kutatásokat néhány év múlva egy tudományos munka formájában is szeretné majd publikálni.

A történésszel készült interjút a Hordóminta magazin augusztus 29-i műsorában hallgathatja meg.

Szerző: Kovács András István