"Egy kis lépés az embernek, hatalmas ugrás az emberiségnek" - Neil Armstrong szavai a világtörténelem részévé lettek. Valójában vita volt arról, hogy mi is mondott: "kis lépés egy embernek", vagy "kis lépés az embernek" - de ez nem számított. Õ volt a 20. század egyik legmerészebb tudományos expedíciójának vezetője.
Armstrong és társai a hidegháború és az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti űrverseny közepén érkeztek a Holdra, de néhány pillanatra elfelejtették a rivalizálást: a Hold felszínén hagytak egy emléktáblát az addigi űrkutatás során életüket vesztett amerikai és szovjet űrhajósok előtt tisztelegve.
Armstrong szokatlanul szerény, szinte szégyenlős ember volt. A Földre való visszatérése után nem sokkal elhagyta NASA-t és egyetemi professzorként dolgozott Cincinnatiban - kerülve a nyilvánosságot. 2003-ban, amikor a motoros repülés 100. évfordulóján beszédet mondott egy stadion közönsége előtt csak pár szót szólt és a Holdutazást nem is említette.
Nyilvánosan nem bírálta az Obama-kormányzat döntését, amely drasztikusan lecsökkentette az emberi űrutazásokat, de ismert volt, mennyire dühítette a döntés.
Mielőtt űrhajós lett belőle, Neil Armstrong tesztpilóta volt, többek között a 100 km magasra emelkedő X-15-ös kísérleti géppel repült, amint már űrrepülésnek minősítettek. Hidegvérét bizonyította egy fennmaradt filmfelvétel, amelyen azt látni, hogyan katapultált, miközben gépe a földbe csapódott, és felrobbant.
Az 1930-ban született Armstrong 6 éves korában ült először repülőgépre és attól fogva a repülés lett a mániája. Modelleket épített és 16 éves korában már repülési engedélye volt - hamarabb, mint ahogy autóra jogosítványt szerzett. Később a Koreai Háborúban 78 harci bevetésen vett részt, majd repülőmérnöki mesterfokozatot szerzett a Dél-Kaliforniai Egyetemen.
Michael Collins, az Apollo-11 misszió harmadik tagja azt mondta szombaton: Armstrong nagyon fog hiányozni neki. Neil Armstrong 82 éves volt.