A veszettség (Rabies lyssa) fertőző betegség, amely a nem vakcinázott emberben nagyon ritka kivételtől eltekintve halálos kimenetelű. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint évente a kór 55 ezer emberéletet követel a világban. Az Egyesült Államokban és Kanadában a denevérharapáshoz kapcsolódik a legtöbb haláleset, és az utóbbi években megszaporodtak az ilyen esetek Ausztráliában, Latin-Amerikában és Nyugat-Európában.
A betegség lappangási ideje egy hét és egy év között van, a kór első tünetei általában a láz és a harapás helyén jelentkező szúró fájdalom, a továbbiakban agy- és gerincvelő-gyulladás fejlődik ki. A halál oka agyvérzés, szívroham, izombénulás.
Az amerikai kutatók az Amazonas-vidék északi részén, két izolált közösségben végezték a vizsgálatokat, ahol gyakoriak a vérszopó denevérek (Desmodontinae) harapásaival kapcsolatos halálesetek.
A kutatók hatvanhárom személytől vettek vért, közülük hétnél találtak a veszettség vírusát "közömbösítő" antitesteket. A hét személy közül csupán egy számolt be arról, hogy kapott védőoltást, hatan viszont azt vallották, hogy sohasem részesültek veszettség elleni vakcinációban. Ez az első eset, amikor felvetődik valamiféle természetes védekezés kialakulásának lehetősége.
"A veszettség a fertőzések túlnyomó részében kezelés nélkül halálos. Mindazonáltal vizsgálataink arra utalnak, hogy kialakulhat valamilyen természetes védekezés vagy fokozott immunválasz olyan népesség körében, amely állandóan ki van téve a fertőzés veszélyének. Ez azt jelenti, hogy olyan újfajta hatékony terápiát dolgozhatunk ki, amely életeket menthet azokon a területeken, ahol a veszettség az állandó halálokok közé tartozik" - hangsúlyozta a tanulmány vezető szerzője Amy Gilbert, az amerikai járványügyi hatóság, a CDC kutatója.