A Minnesota állambeli Rochesterben működő világhírű Mayo Klinika szakemberei annak az amerikai expedíciónak a tagjait vizsgálják, akik a Mount Everestet meghódító első - 1963-as - amerikai csapat útját követik.

A csaknem 50 évvel ezelőtti küldetésben öt amerikai jutott fel a helyiek által Csomolungmaként emlegetett hegy csúcsára, ketten a nehezebb és akkor még ismeretlen nyugati gerincen kapaszkodtak fel, a többiek a már bejáratott délkeletin. Utóbbin járva hódította meg a 8848 méteres magasságot a világon elsőként Edmund Hillary és Tenzing Norgay serpa 1953-ban. Az Everest csúcsára azóta már csaknem négyezren kapaszkodtak fel.

"Minket a tüdő nagy magasságon megfigyelhető fiziológiája érdekel, ami nagyon hasonlít a tüdő fiziológiájára szívbeteg embereknél" - magyarázta Bruce Johnson, a Mayo Klinika kardiovaszkuláris betegségekkel foglalkozó tanácsadója.

Az "emléktúrán" részt vevő kilenc amerikai hegymászó már akklimatizálódik a hegyen, és mindegyikük különleges karórával, valamint egy karszalaggal felszerelve indul a csúcs felé. Az eszközök lehetővé teszik a kutatók számára, hogy az alaptáborban berendezett laboratóriumból nyomon kövessék a mászók szervezetének küldetés alatti reakcióit.

Az óra méri a vér oxigénszintjét, míg a karkötő az energiafelhasználásról és az elégetett kalória mértékéről ad számot. A hegymászók emellett viselni fogják az úgynevezett Mayo-platformot, azt a klinika által tervezett parányi eszközt, amely a ruhazsebbe rejtve méri a hegymászók kardiovaszkuláris aktivitását - árulta el Johnson.

A sportemberek kognitív képességeit - többek közt a magaslaton, ritka levegőn való képességüket a gondolkodásra - speciálisan fejlesztett videojátékok révén tartják megfigyelés alatt.

"A kutatás szorosan összefügg azzal, amelyet szív-, illetve tüdőbetegeken végzünk" - jegyezte meg Bruce Johnson.

A Mount Everesten folytatott vizsgálat azonban a remények szerint bővíteni fogja a hegyekben történő halálozás vezető okaként megjelölt magaslati betegséggel kapcsolatos ismereteket is.