A tudomány eddig abból indult ki, hogy ez a bakteriális fertőzőbetegség csak néhány ezer éve bukkant fel az embernél. Egy törökországi kőfejtőben talált 500 ezer éves emberi koponyán azonban olyan agyhártyagyulladás nyomait vélték megtalálni a göttingeni egyetemi klinika (UMG) kutatói, amelyet tuberkulózis okozhatott.
Michael Schultz, a németországi egyetem paleopatológusa és John Kappelmann, az amerikai Austini Egyetem kutatója a törökországi Homo erectus koponyája elülső részének belső oldalán olyan apró gödröcskéket és egy-két milliméteres barázdákat talált, amelyek formájukat és elhelyezkedésüket tekintve agyhártyafertőzésre és a tuberkulózis egy meghatározott formájára, a Leptomeningitis tuberculosára jellemzők. Ezek az elváltozások akkor keletkeztek, amikor az őskőkori ember még élt.
A Homo erectus félmillió éves koponyadarabjait egy nemzetközi kutatócsoport találta 2004-ben egy nyugat-törökországi kőfejtőben. A maradványok valószínűleg egy 18-30 éves, Afrikából származó, sötétbőrű férfitól származnak.
A göttengeni kutatók egyelőre csak a koponyacsontok másolatát tanulmányozhatták, de az tervezik, hogy nyáron a helyszínre utaznak és fénymikroszkópos, illetve endoszkópos vizsgálatokat végeznek. Ha feltételezéseiket a vizsgálatok is megerősítik, a törökországi lelet lesz az egyetlen bizonyíték a világon arra, hogy már a korai paleolitikumban is betegedtek meg emberek agyhártyatuberkulózisban.