A Nephilengys malabarensis pókok párzási szokásait szingapúri kutatók tanulmányozták, akik vizsgálataikról a Biology Letters című folyóiratban jelentették meg tanulmányukat.
A pókok esetében a sperma átadása indirekt úton történik. Amikor a hím kész a párzásra, egy tasakot sző, s abba helyezi spermáját, majd a párzószervvé alakult módosult tapogatólába (pedipalpus) segítségével szinte "felpipettázza" a folyadékot. A párzás során a tapogató szinuszainak változtatásával fecskendezi be a spermát a nőstény ivarnyílásába, az epigynumba.
A párzószervvé átalakult tapogatólábak végei könnyen leválnak, s gyakran a nőstényben maradnak. A biológusok úgy vélték, hogy ez meggátolja a nőstényt, hogy más hímekkel is párosodjon, vagyis a hím biztos lehet apaságában. A jelenségnek abban az értelemben is van értelme, hogy a hím így könnyebben elmenekül a kannibál nősténytől - olvasható a BBC hírei között.
A teljes "férfiatlanítást" azonban a biológusok nem tartották szükségesnek ahhoz, hogy a hím meggátolja a nőstényt ""félrelépését", Így a kutatók más elméleteket dolgoztak ki az "eunuchjelenség" megmagyarázásához. Egyesek szerint a "kasztrált" pókok sokkal harciasabbá és agilisabbá válnak.
Li Tai-csin, a Szingapúri Nemzeti Egyetem biológusa kollégáival viszont azt vizsgálta, hogy a kasztrálás következtében a párzószerv tovább pumpálja-e a Nephilengys malabarensis nőstényekbe a spermát. A tudósok felboncolták a pókokat, és mikroszkóp alatt vizsgálták a spermaszámot.
Eredményeik arról tanúskodnak, hogy a spermaátadás a letört párzószervből folytatódott, és minél tovább maradt a letört tapogatóláb az epigynumban, annál nagyobb mennyiségű spermát sikerült a hímnek "távirányítással" átadnia, vagyis annál több utódra számíthatott. A "prolongált" spermaátadásra nem került sor, ha a párzószervnek csupán a vége tört le, vagyis a pókok feláldozzák férfiasságukat, hogy biztosítsák az utódlást.