eur:
394.13
usd:
365.33
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta

Kroó: Magyarország belátható jövője atomenergia nélkül elképzelhetetlen

Kroó Norbert fizikus kutatóprofesszor nem aggódik a világvége miatt, azonban úgy véli, hogy a napenergia-felhasználás fejlesztése az emberiség fennmaradásának kulcskérdése. Az akadémikus tudomány kategóriában megkapta az idei Prima Primissima Díjat.

Van egy mondás, hogy úgy dolgozz, mintha örökké élnél, és úgy imádkozz, mintha holnap meghalnál. Soha nem gondolkodtam azon, hogy a munkámnak mikor lesz vége, úgy gondoltam, addig, amíg kedvem van hozzá, nem szabad abbahagyni.

A Francia Tudományos Akadémia tagjait halhatatlanoknak szokták becézni, én pedig megnéztem, mi ennek a statisztikai háttere, és kiderült, hogy a tagok átlagban hét évvel tovább élnek, mint a többi francia. Valószínűleg, ha lenne ilyen statisztika Magyarországon, ez nálunk is igaz lenne, véleményem szerint többek között vagy elsősorban azért, mert akik odakerülnek, szeretik azt, amit csinálnak, és addig, ameddig tudják csinálni, jó kedvvel teszik.

Hozzátenném, hogy nem szabad abbahagyni a munkát addig, amíg az ember úgy érzi, hogy hasznos dolgot művel. Életem egyik iránymutatója volt, amit a szüleim mondtak nekem: a legértékesebb munka az, amit másokért végez az ember. Ez a tudományban könnyen teljesíthető, és ha még ráadásul a munka azonos az ember hobbijával, az fantasztikus érzés.

Az apokalipszissel nem foglalkoztam, az emberiség még mindig megtalálta a megoldásokat. Mostanában például, arról cikkeznek, hogy összeomlik az Európai Unió monetáris rendszere. Õszintén szólva, én ezt nem hiszem. Még emlékszem, hogy a hetvenes években meg arról írtak az újságok, hogy az Európai Unió összeomlóban van. Azóta sem omlott össze. Az eurót is meg fogják menteni. Lehet, hogy egy kicsit fájni fog. Jó lenne, ha mi is benne lennénk, akkor kevésbé lennénk sérülékenyek. Szóval ilyen apokalipszis gondolatokkal nem foglalkozom.

A fizika viszont szokott vele foglalkozni.

Elnézést kérek, erről a sajtó szokott írni. Ugye, amikor egyre nagyobb gyorsító berendezéseket indítottak el, akkor mindig fekete lyukak létrehozása volt az egyik cél. Sohasem azok a tudósok mondták, hogy ettől össze fog omlani a világ, akik csinálták. Kívülről, hogy úgy mondjam, amatőr módon látták így.

Azért nem minden pánikkeltés, ami a fizikáról megjelenik a sajtóban.

Természetesen ez igaz, a sajtó szerepe ebben nagyon fontos. Hadd említsem meg példaként a csillebérci jód ügyet. Amikor hallottam róla, megkérdeztem a szakembereket a Központi Fizikai Kutatóintézetben, hogy mi van. Kiderült, hogy Bécsben magasabb sugárszintet mértek, mint a KFKI-ban, és utóbbi érték is messze a megengedett szintek alatt volt. Ráadásul a szakértők szerint lehet, hogy a mért jódmennyiség egy része máshonnan származott. Tehát véleményem szerint bőven eltúlozta a sajtó a dolgot, és sok ilyen eset van.

Például a japán atomerőmű-katasztrófa?

Pontosan. A németek például, elhatározták a japán atomerőmű-katasztrófa után, hogy leállítják az atomerőműveket. A budapesti német nagykövet asszonynak nem sokkal később azt mondtam, hogy ha ezt megteszik, Németország elveszíti európai gazdasági vezető szerepét. Mire gondoltam? Ha az ember Németország határai körül egy ötven kilométeres gyűrűt húz, akkor ebben szép számú atomerőműt talál. Ha a németek a franciáktól akarják majd megvenni az elektromos energiát, akkor a franciák a német határ közelében fognak ehhez atomerőműveket építeni. Mennyivel biztosabb Németország a külföldiek által üzemeltetett, de a határon lévő atomerőművek esetén ahhoz képest, mintha ezt ők maguk otthon, német precizitással tennék? Szerintem inkább bizonytalanabb. Az viszont jó dolog, hogy a megújuló energiákra koncentrálva erős fejlesztésbe kezdtek. Ami viszont Magyarországot illeti, a jövőt belátható időn belül atomenergia nélkül egyszerűen nem tudom elképzelni.

Azt hiszem egyébként, a jövő a napenergiáé. Hadd mondjak egy számot: jelenleg a Földre a Nap tízezerszer annyi energiát sugároz, mint amennyit az emberiség fölhasznál. Tehát nyilvánvaló, hogy a tartalék ott van, hosszú távon nem tehetünk mást, minthogy ebbe az irányba megyünk. De addig is, amíg odáig eljutunk, föl kell kapcsolni a villanyt, be kell kapcsolni a televíziót.

A nyersanyagok felhasználásának folyamatos növelése és a bolygó kihasználása, a túlnépesedés, mindez nem intő jel egy fizikus számára?

De igen.

Ideje lenne elgondolkodni a megoldáson, nem?

De bizony, határozottan. Azt hiszem, a kutatómunkát erre a területre kellene koncentrálni, mert ez a kulcskérdés az emberiség fennmaradása szempontjából. De ettől még a rövid távú döntések lehetnek mások. Meg kell találni a józan egyensúlyt a hosszú és a rövid távú döntések között. Ha a politika szintjére fordítom ezt le, meg kell találni a politikai és az államférfiúi feladatok közötti józan egyensúlyt. Egy politikus négyéves, választási ciklusokban gondolkodik, egy államférfi viszont hosszú távon. Utóbbi az ország, a nemzet, a régió jövőjét tartja szem előtt, neki az a fontos, hogy az utódok ne rosszabb állapotban örököljék meg a Földet, mind amilyenben mi elhagyjuk. Nyilván egyensúlyt kell teremteni a kettő között. Az élet az sohasem fehér vagy fekete, hanem mindig szürke. Az igazság az általában mindig valahol középen van.

Hanganyag: Sigmond Árpád

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×