Új felfedezés segít megérteni a hüllők evolúcióját

InfoRádió / MTI
2011. november 9. 19:30
A Törökországban és a térségben valaha talált legrégebbi, 280 millió éves gyíknyomra bukkantak paleontológusok. A felfedezés segíthet jobban megérteni a hüllőknek a dinoszauruszok megjelenése előtti evolúcióját.

A kutatók véletlenül, más jellegű ásatások közben bukkantak a nyomokra Cakrasz, egy fekete-tengeri fürdőváros közelében. A tudósok dinoszaurusz maradványokat kerestek, de nem jártak sikerrel, ezért a Fekete-tenger felé folytatták kutatásaikat. "Jól tettük" - vélekedett Jean-Sébastien Steyer paleontológus.

A 280 évvel ezelőtt élt gyík nyomai alig pár centiméteresek. A tudósok azután következtettek arra, hogy a dinoszauruszoknál 60 millió évvel korábban élt hüllőről van szó, hogy a nyomokat összehasonlították az Egyesült Államokban, Franciaországban és Marokkóban talált leletekkel. Az ősgyík térségbeli létezéséről eddig nem volt tudomása a kutatóknak.

A captorinhide termete kisméretű varánuszéhoz vagy egy nagyobb gyíkhoz hasonlított. Az ősgyík a Pangea, a szuperkontinens idejében, azaz 359 milliótól 200 millió évvel ezelőttig tartó időszakban élhetett. A Törökországban talált nyomok rendkívül fontosak, kapcsolatot jelentenek a Pangea nyugati és keleti felén élt hüllők között.