Felnőtt egereknél ugyanez a beavatkozás nem vonta maga után a viselkedés megváltozását. Az eredmények segíthetik a szkizofrénia és más mentális zavarok hátterének megértését.
Az agy bizonyos területein a születés után is folyamatosan keletkeznek új idegsejtek. Ez a neurogenézisnek nevezett folyamat sokkal nagyobb arányban zajlik gyerekkorban és kamaszkorban, mint a felnőtteknél, mégis a legtöbb kutatás idősebb agyban vizsgálta az új neuronok funkcióját.
Arie Kaffman és csoportja különböző korú egereknél tanulmányozta az új idegsejtek feladatait. Normál körülmények között a felnőtt egerek sok időt töltenek el ismeretlen társaik felfedezésével és a velük való kapcsolattartással. Azok a felnőtt rágcsálók azonban, amelyeknél kamaszkorukban megakadályozták a neurogenézist, nem mutattak érdeklődést a többi felnőtt állat iránt, sőt a társaik által kezdeményezett találkozásokat is elkerülték.
"Ezek az egerek úgy viselkedtek, mintha nem ismerték volna fel egérként egértársaikat" - idézte fel Kaffman.
Felnőtt egerek neurogenézisének gátlása ugyanakkor nem okozott ilyen változást viselkedésükben. Ez arra utal, hogy a kamaszkorban keletkező agysejteknek más feladata lehet a felnőttkorban, mint a később létrejövő sejteknek.
Mivel a szkizofrén embereknél az agy hippokampusz nevű területén hiányos az új neuronok keletkezése és a betegség tünetei először kamaszkorban jelentkeznek, ezért a mostani eredmények abba is betekintést adhatnak, hogy miként alakulnak ki a szkizofréniát jellemző egyes viselkedési zavarok - véli Kauffman.