Nagyon figyeljen: aszteroida száguld el a Föld közelében

InfoRádió / MTI
2011. június 27. 08:01
Elszáguld a Föld mellett hétfőn egy aszteroida, amely közép-európai idő szerint 15 óra 26 perckor "merészkedik" a legközelebb, mindössze tizenkétezer kilométerre bolygónkhoz - jelentették be az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) szakemberei, akik szerint a hívatlan égi jövevény nem jelent veszélyt.

A 2011 MD katalógusjelű kisbolygót szerdán vették észre a csillagászok a Föld-súroló objektumok után kutató LINEAR (Lincoln Near Earth Asteroid Research) program, az Új-Mexikóban telepített robotteleszkóp-páros révén - számolt be a Space.com űrkutatási hírportál.

A kisbolygó átmérője 9-30 méter. A NASA Föld-súroló objektumokat kutató részlege szerint ekkora méretű aszteroida hatévente kerülhet bolygónk közelébe.

"Teljesen kizárt, hogy a 2011 MD katalógusjelű aszteroida becsapódjon a Földbe. Amennyiben a kéretlen látogató a légkörbe kerülne, akkor sem érné el bolygónk felszínét. Az átmérője 10 méter körül lehet, a 25 méternél kisebb aszteroidák széttöredeznek a légkörbe érve, s nem okoznak kárt" - magyarázták a NASA aszteroida-megfigyelő szolgálatának szakemberei.

S bár a 2011 MD katalógusjelű kisbolygó igen közel kerül a Földhöz, új rekordot mégsem sikerül felállítani. A csúcstartó a 2011 CO1 katalógusjelű aszteroida, amely ez év február 4-én mindössze 5471 kilométerre közelítette meg bolygónkat.

A 2011 MD, mielőtt a legkisebb távolságra közelítené meg a Földet, néhány órán át akár nem túl nagy amatőr távcsövek segítségével is megfigyelhető lesz. Az aszteroida megfigyelése ennek ellenére nem ígérkezik könnyű feladatnak, hiszen 250-szer halványabb, mint a legkevésbé fényes csillag.

A Föld gravitációja éles pályamódosításra készteti az aszteroidát, amely az úgynevezett geoszinkron pályán keringő műholdak között száguld el, az ütközés valószínűsége viszont igen csekély.

A geoszinkron pálya a Föld forgásával megegyező irányban haladó pálya, amely keringési periódusa 23 óra, 56 perc, 4 másodperc. Egy geoszinkron pályán lévő műhold a Föld rögzített földrajzi hosszúsága fölött látszik, melytől szabályos kitérésekkel északi és déli irányban eltér. A Föld adott pontja felett minden nap ugyanabban az időpontban ugyanabba az égi pozícióba visszatérni látszik.