A népesség ötöde élete valamelyik szakaszában átél úgynevezett major depressziós epizódot. A lakosság négy százalékát sújtja a súlyos, valamint ciklikusan visszatérő depresszió (utóbbi jellegzetes megnyilvánulása a bipoláris zavar).
Egy 2006-os felmérés szerint Angliában és Walesben a depresszió miatt évente 100 millió munkanap esik ki, a veszteség kilenc milliárd fontot (2765 milliárd forintot) tesz ki. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzése szerint 2020-ra a depresszió a szív- és érrendszeri betegségek mellett a legnagyobb egészségügyi terhet jelenti majd.
Az egyik csoportot Pamela Madden, a St. Louis-i Washington Egyetem tudósa irányította, míg a másikat Gerome Breen, a King,s College London kutatója vezette. Az angol kutatók 800 olyan brit családot vontak be a vizsgálatokba, ahol előfordult ciklikusan visszatérő depresszió. Az amerikaiak a depresszió előfordulását, valamint az erős dohányzást vizsgálták ausztrál és finn családoknál. Mindkét vizsgálat erős összefüggést látott a depresszió és a 3p25-26 régióban előforduló génvariációk között.
A kutatók rámutatnak, hogy a depressziót sok gén okozhatja: a betegség kialakulásának kockázata 40 százalékban függ a génektől, a többit külső tényezők számlájára írják.
A tudósok reményei szerint 10-15 éven belül kutatásaik új, hatékonyabb gyógyszerek megjelenését eredményezhetik, a jelenleg alkalmazott antidepresszánsok ugyanis a betegek felénél hatástalanok.