eur:
393.79
usd:
365.35
bux:
0
2024. március 29. péntek Auguszta

Választ adtak a kutatók egy 323 éves talányra

Amerikai kutatók állításuk szerint megoldottak egy emberi észleléssel kapcsolatos rejtélyt, amely egyaránt foglalkoztatott filozófusokat és tudósokat, mióta 323 éve egy ír politikus megfogalmazta John Locke-nak írt levelében.

Képzeljük el, hogy egy születésétől fogva vak ember, aki megtanulta pusztán tapintással azonosítani a tárgyakat (például egy gömböt vagy egy kockát), hirtelen képes lesz látni - írta William Molyneux a nagy brit gondolkodónak.

A Molyneux kérdéseként elhíresült filozófiai felvetés ezek után így szólt: "Mielőtt megérintené emberünk a tárgyakat, pusztán látással meg tudja-e állapítani, melyik a gömb és melyik a kocka?". A kérdés megválaszolása az emberi elmére vonatkozó egyik alapvető bizonytalanságot oldaná fel.

A választ keresők egy része úgy vélte, hogy tiszta lappal születünk, felhalmozott tapasztalataink összessége adja, amire egy adott pillanatban képesek vagyunk. A másik irányzat képviselői szerint az emberi elmében veleszületetten jelen vannak "tudások", melyek arra várnak, hogy látással, hangokkal és érintéssel aktiválják őket. Ha egy vak ember, aki csodás módon visszanyeri látását, azonnal különbséget tud tenni a kocka és a gömb között, az azt jelentené, hogy e tudás valamilyen módon veleszületett.

"Molyneux kérdésének az a szépsége, hogy arra is vonatkozik, miként alakulnak ki a képzetek az agyban" - magyarázta Pawan Sinha, az MIT (Massachussettsi Műszaki Egyetem) professzora, a tanulmány megtervezője. "A különböző érzékszervi modalitások (látás, hallás, tapintás, stb.), érzékelések vajon közös képzetet hoznak létre, vagy egymástól független képzeteket, amelyek nem hozzáférhetőek akkor sem, ha a máskülönben a többi érzékszerv amúgy létrehozta már a maga képzetét" - fejtegette a tudós.

Az elméleti kérdés gyakorlati megválaszolásának problémáját az adta, hogy nehezen lelhetők fel a vizsgálathoz megfelelő alanyok. Sinha egy programot indított el 2003-ban, Indiában, Újdelhiben, ahol végül találtak négy fiút és egy lányt, akik életkora 8 és 17 év között volt, és születésük óta vakon éltek. A szemjavító műtét után ellenőrizték a páciensek látását: a teszten csaknem 100 százalékot értek el az alanyok. A tapintással való felismerést ellenőrző teszten ugyancsak közel ilyen jó lett az eredményük.

Ezt követte a kritikus teszt, melyben először csak tapintással észlelhettek tárgyakat, majd ugyanazokat egy hasonlótól látás alapján kellett volna megkülönböztetniük. Ebben a vizsgálatban az eredmények nem voltak jobbak, mint a találgatás sikerességi aránya, tehát nem volt kialakult kapcsolat elméjükben.

"A következtetés az, hogy ebben az esetben nincs nyoma a keresztmodális érzékelésnek (az egyik érzékszerv által közvetített képzetet a másik érzékszerv képzetével helyettesítő képesség" - közölte Yuri Ostrovsky, az MIT kutatója, a tanulmány másik szerzője.

Molyneux kérdésére tehát a válasz: nem. A hirtelen látóvá lett vakok tapintással szerzett tapasztalatai nem elegendőek arra, hogy pusztán látással azonosítsák a tárgyakat. Legalábbis nem azonnal. A kutatás ugyanis azt is bizonyította, hogy az alanyok nagyon gyorsan, körülbelül egy hét alatt pótolták a látásból kiesett éveket.

Az eredmények összességében azt mutatják, hogy az emberi agy képlékenysége igen nagy, sokkal nagyobb annál, mint eddig feltételezték, még jóval a gyerekkor után is - összegezték a kutatók.

Címlapról ajánljuk
„Ne bántsuk már tanulással a gyereket” – pszichológus a tavaszi szünetről

„Ne bántsuk már tanulással a gyereket” – pszichológus a tavaszi szünetről

Játék a szabadban, sok mozgás, esténként társasjáték, ébredés csörgőóra nélkül, nyugodt reggelik és lazább időbeosztás – ezt javasolja a szülőknek a tavaszi szünet idejére a gyermekpszichológus. Gyarmati Éva szerint a tananyag pótlásának nem ez az ideje, a tankönyvek csak a szünet utolsó délutánján kerüljenek elő.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Külső segítséggel pörgetnék fel az ukrán fegyvergyártást, Oroszország elleni háborúhoz fegyverkezik a NATO-tagállam – Háborús híreink pénteken

Külső segítséggel pörgetnék fel az ukrán fegyvergyártást, Oroszország elleni háborúhoz fegyverkezik a NATO-tagállam – Háborús híreink pénteken

Kijevnek több fegyverre van szükség, Lengyelország és Ukrajna ezért azt tervezi, hogy közös fegyvergyártó vállalatokat létesítenek a két ország területén - jelentette be Denisz Smihal ukrán kormányfő csütörtökön Varsóban, a lengyel hivatali partnerével közös sajtóértekezleten. Martin Herem, az észt fegyveres erők főparancsnoka bejelentette, országának két év alatt meg kell kétszereznie a védelemre fordított összegeket, hogy elegendő lőszert halmozhasson fel ahhoz, hogy döntő vereséget mérjen egy orosz inváziós erőre – írja a Reuters. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×