1960-ban és 1961-ben több Szojuz űrhajó is repült, hiszen ki kellett próbálni részben automatikus repüléssel, részben állatokkal is az űrrepülést. 1961-ben a Szputnyik-4 és a Szputnyik-5 repülése is nagyon jól sikerült. Ez után döntöttek úgy Moszkvában, hogy április 12-én elindulhat az a hordozórakéta, amelynek csúcsán ott volt a Jurij Gagarint szállító űrhajó - emlékezett vissza az InfoRádió által megkérdezett űrkutató arra az ötven évvel ezelőtti napra, amikor először kerülte meg asztronauta a Földet.
Horváth András hozzátette: a mintegy 108 percig tartó repülés során Gagarinnak nem sok feladata volt, "csak" annyi, hogy kibírja a túlterhelést az indításkor és a leszálláskor, és kibírja azt a súlytalanságot, ami a Föld körüli pályán két-háromszáz kilométer magasságban érte.
Bár ezzel előnyt szerzett a Szovjetunió az űrversenyben, egy évvel később John Glenn-nek háromszor sikerült megkerülnie a Földet, John F. Kennedy amerikai elnök pedig Gagarin sikeres repülése után utasította az Amerikai Űrhajózási Hivatalt, hogy még abban az évtizedben hajtson végre egy olyan repülést, amelyikkel amerikai űrhajósok eljutnak a Holdra és le is szállnak ott - lehetőleg a szovjet űrhajósokat megelőzve.
Nem hiányozhat az ember
Egyre gyakrabban lehet olvasni olyan szakvéleményt, hogy az automatizálás és a robotika mai színvonalán a legtöbb űrmisszióban az emberi jelenlét elhanyagolható. Horváth András szerint azonban ez nem igaz, mert bár az űrhajókon és az űrállomásokon mindent "túlbiztosítanak", ha tönkremegy egy berendezés, akkor azt csak ritkán lehet távirányítással kijavítani.
A gondolkodó, értelmes, jól képzett ember nem hiányozhat az űrhajózásból - emelte ki a szakértő, aki azonban hozzátette, hogy a távoli égitesteket automatákkal célszerű felderíteni.
A Hold-repülések újra előtérbe kerülésével most nemcsak az oroszok és az amerikaiak, de a kínaiak és az indiaiak is terveznek emberes Hold-expedíciókat, és még felfedezésre vár a nagy titok, a Mars is - vázolta fel az űrkutatás jövőjét a szakértő.
Hanganyag: Németh Szabolcs