Annak idején műholdas megfigyelések alapján egyesek megkérdőjelezték, hogy az általános felmelegedés a troposzférát is érinti, mások ennek nyomán a felszíni felmelegedést és a klímamodellek megbízhatóságát is kétségbe vonták.
A szakértők most 195 témába vágó cikk, valamint az elmúlt négy évtized mérési adatai alapján megállapították, hogy a klímamodellek által előre jelzettekkel összhangban igenis melegszik a légkör legalsó része, amelyben az időjárási jelenségek nagy része lejátszódik, s amelyben az üvegházhatás is tapasztalható.
A troposzféra a Föld felszínén kezdődik és a trópusi területeken 16-18 kilométeres, a sarkköröknél 10 kilométeres magasságig terjed.
Dian Seidel, az Egyesült Államok Országos Óceán- és Légkörkutató Hivatalának (NOAA) kutató meteorológusa szerint a húsz évvel ezelőtt felmerült kétségek a mérési módszerek hiányosságaiból következtek.
Elmondása szerint a felszíni hőmérsékletek mérése viszonylag könnyű, hiszen a mérőállomások "helyben vannak". Ezzel szemben a troposzféra hőmérsékletének nyomon követése nehéz technikai feladat, s csak az 1950-es évek végén kezdődött meg hőlégballonok felküldésével, melyek akár 10 kilométeres magasságból küldték vissza az adatokat a földre rádióhullámok segítségével.
Az első műholdas mérési adatok 1979-ből származnak, Seidel szerint azonban sem ezek, sem a korábbi ballonos adatok nem voltak megbízhatóak. "Időjárási ballonokról és időjárási műholdakról van szó, nem klímaballonokról és klímaműholdakról... Nincsenek elég pontosan kalibrálva ahhoz, hogy az éghajlat apró változásait nyomon kövessék, mi viszont pont erre vagyunk kíváncsiak" - fogalmazott.
A friss tanulmányt az amerikai NOAA, a brit meteorológiai szolgálat (Met Office) és a szintén brit Readingi Egyetem kutatói jegyzik, s a Wiley Interdisciplinary Reviews című tudományos lap klímaváltozással foglalkozó részében jelent meg.
Az ENSZ soron következő klímacsúcsa november 29-én kezdődik, a mexikói Cancúnban, egy új globális klímaegyezmény megkötésének esélyeit azonban elemzők csekélynek tartják.