Így növelheti a pattanásos bőr az öngyilkosság kockázatát

Infostart
2010. november 16. 21:32
Kétszer nagyobb az öngyilkos hajlam valószínűsége a pattanásos bőrűeknél az átlagosnál. Habár a bajok gyógyszeres kezeléssel enyhíthetők, azt nem sikerült egyértelműen kimutatni, hogy kialakult depressziót nem épp a szer mellékhatásai okozzák-e - állapította meg egy svéd tanulmány.

Az már régóta köztudott, hogy a pattanásos bőrűek hajlamosabbak a depresszióra. Miközben ilyenkor általában mindenki a pubertás korban lévő kamaszokra gondol, elfelejtik, hogy e kínos bőrbetegség, az akne, vagy mitesszer átka rengeteg felnőttet is érint.

Egy csaknem hatezer ember vizsgálatán alapuló svéd tanulmány megállapította, hogy  az öngyilkosság elkövetésének kockázata a faggyútermelést gátló Isotretinoin szedésének megkezdése utáni fél évben a pattanásos betegeknél  93 százalékkal nőtt.  Ráadásul  az arány emelkedett hónapokkal azután is, hogy a páciensek abbahagyták kezelést.

A stockholmi Karolinska Intézet kutatói szerint utóbbinak az lehetett az oka, hogy a páciensek egy részének lelki zavarai támadtak, miután külső megjelenésük javult ugyan, viszont a társadalmi helyzetük nem. Ráadásul az alkalmazott szer nem is hatott mindenkinél.

A Britiish Medical Journal online kiadásában publikált tanulmány megpróbálta kideríteni azt is, hogy az öngyilkossági hajlamot nem maga az Isotretinoin okozta-e.

A szert felíró orvosok elismerik, hogy az Isotretinoin előidézhet hangulatváltozást, depressziót vagy önpusztító gondolatokat, de szerintük ilyen esetek csak ritkán fordulnak elő.

A kutatók úgy találták, hogy sokaknál már három évvel a kezelés előtt megkezdődött az öngyilkossági hajlam növekedése. Közvetlenül a kezelés előtti esztendőben pedig már harmadával nőtt a valószínűsége annak, hogy önkezükkel vetnek véget az életüknek.

Ebből arra következtettek, hogy bár az öngyilkossági hajlam arányának tapasztalt növekedése összefügghet a szer alkalmazásával, azonban úgy vélik, a pattanásos bőrpanaszok hihetőbb magyarázatot adnak az suicid gondolatokra.

Azt is megállapították, hogy a kezelés befejezése utáni harmadik évben a páciensek körében már kevésbé fordult elő az öngyilkosság gondolata. Így feltehetően az alkalmazott gyógyszer igazából életeket mentett.

Mindennek tudatában a kutatók mégis azt javasolják, hogy a pattanásokkal bajlódók lelkiállapotát a gyógyszeres kúra befejezése után legkésőbb egy évvel érdemes megvizsgálni.

Így méltatta a tanulmányt dr. Sarah Bailey: "Nagyon fontos ez a dolgozat annak a nézetnek az igazolására, hogy a pattanásos bőr önmagában is okozhat pszichés tüneteket, ami némely páciensnél kiválthat öngyilkossági hajlamot."

A Bath University gyógyszertudományi előadója azonban megjegyezte azt is, hogy "a tanulmány nem bizonyítja a sokat vitatott összefüggést az önpusztító gondolatok, illetve az Isotretinoin alkalmazása között - és ezt a dolgozat készítői is elismerik."

{{keretes_cim}}

Az akne kezelésében a legnagyobb változást a retinoidok bevezetése jelentette. Ezek közül jelenleg az Isotretinoin tablettát alkalmazzák világszerte. A kezelés szempontjából döntő jelentőségű a faggyútermelés visszaszorítása, nagyságuk a szer alkalmazásakor 90 százalékkal csökkenhet. Emellett az Isotretinoin a hámsejtekre is hatással van, lassul a mitesszer képződés, a már meglévőkben is csökken a szarusejtek közötti kapcsolat, végül a mitesszerek eltűnnek. A készítmény gyulladáscsökkentő hatása is bizonyított. Az Isotretinoinnak azonban káros mellékhatásai is lehetnek, különösen várandós nőkre. Ezért a gyógyszeres kezelés megkezdése előtt célszerű megbizonyosodni arról, hogy terhesség nem áll fenn, kezelés alatt pedig tanácsos fogamzásgátlót is szedni! (forrás: dermaart.hu)