A Szirmai Endre által kidolgozott többlépcsős technológia fokozataiból származó anyagok hasznos alapanyagok, így az egész folyamat hulladékmentes. A vegyészmérnök az InfoRádiónak arról beszélt: a vörösiszapban sok, önmagában is hasznosítható anyag van, az azt előállító vállalatok azonban - általában gazdasági okok miatt - nem áldoznak a feldolgozási módszerek fejlesztésére.
A szakértő szerint azért nem érte meg kinyerni a vörösiszapból az annak 50-60 százalékát kitevő vas-oxidot, mert a vasérc világpiaci ára erősen hullámzott, és általában inkább alacsony volt. Ráadásul az iszapban lévő salakképző anyagok - a magnézium, a kalcium, a szilícium-dioxid és az alumínium - maradéka a korábban elterjedt Bayer-eljárásban nem volt hasznosítható, ezért korábban értéktelennek tartották.
A melléktermékek feldolgozása tehát beruházást igényelt volna, de ehelyett egyszerűbb megoldás volt újabb tározókat építeni - magyarázta Szirmai Endre, megjegyezve: ha az ő szabadalmaztatott eljárását alkalmazták volna az ajkai timföldgyárban, a kolontári kazetta talán nem is létezne, de legalábbis üres lett volna.
A vegyészmérnök hangsúlyozta: a jövőben érdemes lesz és fel is kell majd dolgozni a vörösiszapot, hiszen értékes. Ezt bizonyítja az is, hogy Indiában közel három éve működik egy olyan üzem, amely az anyagból millió tonnás nagyságrendben állít elő acélt.
A beszélgetést teljes terjedelmében meghallgathatja ma este fél kilenctől a Géniusz című magazinban.