A teljes csapat kivonul a Kárpát-medence legfiatalabb tűzhányójához, a Tusnádfürdő melletti Csomádhoz - írja a Tűzhányó blogot jegyző Harangi Szabolcs. A tanszékvezető hozzáteszi: eddigi vizsgálataik alapján a Csomád legutolsó kitörése 30 ezer éve volt, azt megelőzően, 42 ezer évvel ezelőtt pedig egy másik nagy robbanásos kitörés zajlott.
A Csomádról fotók és további információk itt találhatók. A kör alakú, egykori vulkán kráterében található Szent Anna-tóról itt olvashat.
Korábban, és talán e kitörésekkel egy időben is, lávadómok türemkedtek a felszínre. A kőzettani és geokémiai vizsgálataik alapján a magyar kutatók sejtik, hogy hol voltak a magmatározók és abban milyen folyamatok játszódtak le és mi okozta a vulkáni kitörést.
A mostani egy hetes terepmunka során számos kérdést szeretnénk tisztázni, mint például a vulkáni szerkezetet, lávadómok és vulkáni törmelékárak (izzófelhő üledékek) elhelyezkedését, a lávadóm kőzetek jellemzőit, a vulkáni működés jellegét - írja a tanszékvezető.
A legnagyobb kihívás egy geofizikai mérés lesz, az úgynevezett magnetotellurikus vizsgálattal szeretnénk "lekukkantani" a vulkán alá - tájékoztat Harangi Szabolcs. Van-e még nem teljesen megszilárdult magmakamra és ha igen, milyen kiterjedésben?
Van-e a földköpeny felső részén részleges olvadt terület, ami újabb magma adaggal láthatja el a vulkánt? Vagy mindennek vége, a tűzhányó valóban befejezte működését? Esetleg egy újabb helyen várható majd vulkánkitörés? Izgalmas kérdések, amire ez a vizsgálat választ adhat.
Hasonló kutatásra nem sok vulkán esetében van példa, de szerencsére már vannak adatok a Vezúv, az Etna és új-zélandi vulkánok magnetotellurikus adatokon alapuló mélyszerkezetére.