A közelmúltban zajlott Budapesten a Nemzetközi Ásványtani Társaság 20. konferenciája. A szakmai találkozón az ELTE vulkanológiai tanszékének meghívására részt vett Olgeir Sigmarsson, a clermont-ferrandi Laboratoire Magmas et Volcans kutatási igazgatója, aki minden évben néhány hónapot az Izlandi Egyetem és a Nordic Volcanological Center munkatársaként is dolgozik - írja blogján Harangi Szabolcs tanszékvezető. Sigmarsson Budapesten plenáris előadáson ismertette az Eyjafjallajökull kitörés vizsgálatának kutatási eredményeit.
Sigmarsson vezette azt a kutatócsoportot, akik a vulkáni hamu ásványtani, kőzettani és geokémiai elemzését végezte Izlandon, a konferencia népes közönsége tehát első kézből kapott információkat a még részben publikálatlan kutatási eredményekről - írja az egyetemi tanár.
A vulkáni hamu vizsgálata
Sigmarsson látványos fotókon keresztül mutatta be a vulkáni működés egyes szakaszait, majd ismertette azt, hogy milyen következtetésre jutottak a vulkáni hamu vizsgálata alapján.
A vulkán már 1994-ben küldött jeleket ébredezéséről. A tűzhányó alatti magmatározó éveken keresztül töltődött fel, amiről földrengések kipattanásai tájékoztattak. A feltöltődés után a tűzhányó kicsit pihegett, aztán 2009-ben újra hangos jeleket adott.
A vulkáni felépítmény elkezdett lassan emelkedni, ami azt jelentette, hogy egyre erősödött a mélyben lévő magma nyomása. A kőzetolvadék végül az Eyjafjallajökull és a Katla közötti népszerű kirándulóhelyen (Fimmvörduháls) talált utat magának. A kitörés látványos lávaszökőkút, lávatűzijáték és lávafolyás formájában zajlott, olykor népes közönség előtt.
Erőteljes robbanás
Aztán 2010. április közepén változott a helyzet. A bazaltos magma a vulkáni kráter alá nyomult, ahol felolvasztotta a korábbi (1821-es) kitörés visszamaradt, még nem teljesen megszilárdult anyagát. A két magmatípus részben keveredett egymással, ásványaik bejutva a másik kőzetolvadékba visszaolvadtak, majd újabb ásványzóna vált ki rajtuk. Ez a kőzetolvadék egyveleg, ami már szilícium-dioxidban dúsabb volt, keveredett a jégsapka olvadékvizével és került erőteljes robbanással a felszínre.
Az Eyjafjallajökull kitörés számos tanulsággal szolgált. Dr. Sigmarsson látogatása jó alkalmat adott a tapasztalatok kicserélésére és elképzelhető a jövőbeli szorosabb kutatási együttműködés. Ez fontos már csak azért is, mert a következő években újabb vulkánkitörések várhatók, amit az izlandi kutató is megerősített. A Hekla, a Katla és a Bardarbunga közül bármelyik vagy akár mindegyik működésbe léphet!
Egy érdekes hír
Végül még egy érdekes hír, amit sikerült megtudnunk. Sigmarsson és kutatócsoportja több száz kilogramm vulkáni hamut gyűjtött be a közelmúltban, aminek jelenleg is folyik a szemcseméret szerinti osztályozása. A cél az, hogy olyan finom vulkáni hamuanyagot állítsanak elő, ami a légkörbe is bekerült.
Ezután elkezdődhet a tesztelés: mi történik, ha ezt a hamuanyagot a repülőgép hajtóművébe fúvatják. Ezek a kísérletek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy pontosabban tudjuk mi zajlik akkor, amikor a repülőgépek vulkáni hamufelhőbe jutnak. Szükség lesz még erre a tapasztalatra - zárja blogbejegyzését az ELTE tanszékvezetője.