Valamikor 7500 és 4000 évvel ezelőtti időszakban egy meteor robbant szét a legnagyobb észt sziget, Saaremaa fölött. Darabjai egy kisebb atombomba erejével csapódtak a földbe, kilenc krátert hagyva maguk után. Ezek némelyike meglehetősen apró - akad olyan, amelynek mindössze 12 méter az átmérője és 1 méter a mélysége. A legnagyobb a 110 méter átmérőjű Kaali-kráter - olvasható az Archaeology News Network (http://archaeologynewsnetwork.blogspot.com) című régészeti portálon.
Kozmikus eredetének köszönhetően sok évszázadon keresztül a Kaali-krátert szent helyként tisztelték a helybéliek. A késő bronzkorban a vízzel teli krátert egy roppant nagy kőfallal vették körül, hatalmasabbal, mint bármilyen más korabeli építmény.
A tavacska környékén 1500-2000 éves állati maradványokat is felleltek. A régészek ebből arra következtettek, hogy a kráternél áldozatokat ajánlottak fel az isteneknek.