Az Osedax nemzetséghez tartozó "csontférgeket" hat évvel ezelőtt írták le a tudósok, a lények majd háromezer méteres mélységben bálnacsontvázakon "élték a világukat". A fura óceánlakókról, mint új faj képviselőiről tavaly számoltak be a kutatók.
Amikor e férgek lárvái rátalálnak egy nagy tengeri állat - bálna, vagy oroszlánfóka - tetemére, egy speciális, "gyökérszerű" képződmény segítségével rácsatlakoznak a csontvázra. A továbbiakban a férgek valósággal "kicsíráznak", kis fákra emlékeztetve felnőttkorukban.
A németországi Christian-Albrechts Egyetem kutatói most olyan kilyuggatott őskori bálnacsontokat vizsgáltak meg, amelyekben a "járatok" mérete, alakja kísértetiesen emlékeztet a modernkori Osedax-férgek által gyártott furatokra. Ebből arra következtettek a tudósok, hogy a csontférgek már évmilliók óta népesítik be az óceánok mélyét.
A kövületen talált lyukakat összehasonlították a modern csontférgek járataikkal; a mintákat Greg Rouse, a kaliforniai Scripps oceanográfiai intézet tengerbiológusa, az Osedax felfedezője bocsátotta a kutatók rendelkezésére.
A csontmintákat komputeres tomográfiának vetették alá - a felvételek és egyéb adatok révén a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a fosszilizált csontok a mai bálnák őseié voltak. A közelben talált egyéb kövületek segítettek a tudósoknak meghatározni a bálnacsontok korát.
"A kövületeink kora egybeesik azzal az időszakkal, amikor a bálnák elkezdték benépesíteni az óceánokat" - hangsúlyozta Steffen Kiel, aki sok éve foglalkozik a mélytengeri ökorendszerekkel és evolúcióval. "Ez a felfedezés sokat elárul arról, hogy milyen kevés az élelemforrás a tengerfenéken, ahol még a kemény bálnacsont is kelendő portéka" - tette hozzá.
Az őskori, férgek lyuggatta bálnacsontokat Jim Goedart amerikai fosszíliagyűjtő találta, aki több mint három évtizede keresgéli a kövületeket a Csendes-óceán partján. A térség geológiailag igen aktív, így a lemeztektonikai mozgások következtében gyakran kerülnek a felszínre fosszíliákban gazdag üledékes kőzetek.