eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar

Figyeljünk a szülőkre - a stroke-hajlam öröklődik

Négyszeresére nő a stroke kialakulásának veszélye azoknál a 65 évükbe lépő embereknél, akiknek a szüleinél is előfordult a betegség.

Számos rizikófaktora van az agyi érkatasztrófáknak, például az agyérgörcsnek: a magas vérnyomás, az elhízás vagy a dohányzás. Ezeken a faktorokon azonban lehet változtatni, míg a családi "örökségen" nem - derül ki egy amerikai felmérésből, amely számos tanácsot fogalmazott meg az agyvérzés megelőzősére.

Meg kell ismernünk ezért a családi betegségtörténetet, méghozzá a lehető legnagyobb gondossággal. Tudni kell, hogy ezeken a faktorokon nem tudunk változtatni, ugyanakkor ezek felnagyíthatják mások hatásait - mondta Sudha Seshadri, a Bostoni Egyetem orvostudományi karának professzora.

Az egyetem egy olyan átfogó kutatást készített, amelynek során több mint 3400 gyermeket kezdtek vizsgálni, és kórtörténetüket 40 éven át követték nyomon. A résztvevők között 106 olyat találtak, akinek valamelyik szülőjénél bekövetkezett egy stroke 65 éves kora előtt. A negyven éven át tartó kutatás során 128 résztvevőnél szintén bekövetkezett az agyi érkatasztrófa.

Az eredményekből kiderült, hogy azok az emberek, akiknek a szüleinél bekövetkezett az agyvérzés, bármelyik életkorban kétszer akkora eséllyel alakulhatott ki a betegség, mint másoknál.

Az is világossá vált, hogy az apák kevésbé adták át a hajlamot, azaz ha az apának volt stroke-ja, a gyermek hajlama kisebb volt, de hogy az utód fiú-e vagy lány, az nem befolyásolta az eredményeket.

A legnagyobb számban azoknál alakult ki a betegség, akik örökölték a hajlamot, emellett más rizikófaktor is jelen volt náluk, például a magas vérnyomás, a magas vércukorszint vagy dohányoztak.

A kutatók rámutatnak: a kiküszöbölhető faktorok mellőzésére mindenkinek törekednie kell, például kerülni az elhízást, rendszeresen mozogni vagy letenni a cigarettát.

Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
A mesterséges intelligencia betört a vállalati világba - Hogyan használjuk a generatív AI-t üzleti környezetben?

A mesterséges intelligencia betört a vállalati világba - Hogyan használjuk a generatív AI-t üzleti környezetben?

A gépi tanuláson (machine learningen) alapuló alkalmazások és szolgáltatások már átszövik mindennapjainkat, elég csak a különböző streaming szolgáltatók ajánlórendszereire vagy az okostelefonunk arcfelismerésére gondolni. Ennek adott extra löketet a ChatGPT-t is meghajtó GPT-3 és hozzá hasonló transformer alapú modellek megjelenése, ami széles körben is a felhasználók kezébe adta a folyékonyan kommunikáló algoritmus élményét. Miképp segíthetnek a nagy nyelvi modellek az üzleti folyamatok hatékonyabbá tételében? Erről tart előadást április 23-ai AI in Business rendezvényünkön Ignácz Péter a KPMG managere. 

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×