Egy nemzetközi kutatócsapat, a budapesti Eötvös Lóránt Tudományegyetem biofizikusa, Horváth Gábor vezetésével nagyfelbontású fényképeket készített nyáron legelésző lovakról, hogy kiderítsék, van-e haszna a lovak fehérségének. A felvételek egyértelműen bebizonyították, hogy igen: a pej lovon 450 böglyöt, míg a szürkén csupán 110-et sikerült megszámolni.
A titok nyitja az optikai hatásban rejlik. A böglyök szeme igen érzékenyen reagál a polarizált fényre. Az állatok többek közt arra használják e képességüket, hogy felderítsék a peterakáshoz alkalmas vizeket. Ezen kívül pedig a sötéten csillogó ló-utánzatok is vonzották őket, míg a fehéreket figyelmen kívül hagyták.
A sötét szőrzet esetében a gyengén polarizált, szórt fény sokkal elenyészőbb mértékben van jelen, mint a polarizált hányad - írják Horváth és kollégái a Proceedings of the Royal Society B című brit tudományos folyóiratban. A fehér szőrzet ezzel szemben sokkal kevésbé polarizál, ezáltal a böglyök nem látják olyan jól a szürke lovakat.
A borzasság is előnyös, míg ugyanis egy barnán csillogó anyakancát állandóan támadták a rovarok, matt csikóját megkímélték.
Ugyanakkor a böglyök nem csak a látvány alapján tájékozódnak. A gazdaállatok szaga és a kilélegzett szén-dioxid is fontos számukra. Igaz, az optikai hatás erősebb lehet - egy kísérletben a vérszívókat inkább vonzotta egy sötéten csillogó felület, mint egy matt, ló verejtékével átitatott kendő.
Ez az első alkalom, hogy sikerült kimutatni a fehér szőrzet előnyét a lovaknál. Amúgy a szürkék fogékonyabbak a bőrrákra, és gyakrabban fordul elő náluk egy genetikai eredetű látászavar is. Ezen kívül a szabad természetben könnyebben észreveszik őket a ragadozók.