A tanulmány arra is magyarázatot próbál adni, hogy a mesterséges megtermékenyítéssel fogant gyermekek miért hajlamosabbak arra, hogy kis súllyal szülessenek, és az anyagcseréjük sem működik mindig megfelelően.
A változás nem magukban a génekben van, hanem abban a mechanizmusban, ahogyan működésbe lépnek vagy kikapcsolnak, vagyis az epigenetikájával.
Carmen Sapienza, a philadelphiai Temple University professzora, a kutatás vezetője azt mondta: ez az epigenetikai különbözőség hatással lehet a magzati fejlődésre, ugyanúgy, ahogy a gének hosszú távú működésére is. Mindez több betegség kockázatát is megnöveli.
Megvan a lehetőség arra is, hogy ezek a génváltozatok továbböröklődnek a lombikbébiként születettek gyermekeire, és elterjednek az emberiség génállományában.
A Human Molecular Genetics című lapban publikált tanulmány készítői vérmintát vettek tíz lombikbébi köldökzsinórjából, valamint a méhlepényből, és tizenhárom olyan magzattól, amelyek természetes módon fogantak. Az így nyert adatokból próbáltak következtetéseket levonni a gének be- és kikapcsolódásának működésére, azaz a DNS metilációjára.
Kiderült, hogy ez a folyamat a mesterségesen fogant magzatoknál sokkal alacsonyabb volt, mint a természetes módon fogantaknál, ugyanakkor voltak olyan gének, amelyek egyszerűen nem akkor aktiválódtak, amikor arra szükség lett volna.