A szív- és érrendszeri betegségek szedik a legtöbb halálos áldozatot az iparilag fejlett országokban. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint ez a betegségcsoport és a diabétesz volt együttesen felelős a globális halálesetek 32 százalékáért 2005-ben.
A sztatinalapú gyógyszerek csökkentik az úgynevezett "rossz koleszterint", az LDL (alacsony sűrűségű lipoprotein) szintjét a vérben, s ezáltal a stroke és a szívinfarktus kockázatát. E gyógyszerek csak abban az esetben fejtik ki jótékony hatásukat, ha a betegek folyamatosan szedik.
Az amerikai gyógyszerügyi hatóság, az FDA decemberi állásfoglalása szerint egyes gyógyszereket széles körben kellene alkalmazni normális koleszterinszint esetében is, amennyiben a szívbetegségek egyéb rizikófaktorai kimutathatók.
A brit egészségügyi hatóságok azt javasolják, hogy sztatinalapú készítményeket alkalmazzanak mindenkinél, akinél tíz éven belül 20 százaléknál nagyobb valószínűséggel alakul ki szívinfarktus vagy stroke.
Mindamellett a brit kutatók szerint sokkal több emberéletet lehet megmenteni, ha azoknál növelnék 50 százalékkal a koleszterincsökkentők rendszeres szedését, akiknek már amúgy is felírták a sztatinalapú készítményeket. "Ezeket a készítményeket hosszú távon, sokszor életük végéig kell szedniük a betegeknek. Időbe telik, míg a gyógyszerek kifejtik jótékony hatásukat" - hangsúlyozta a kutatásokat irányító Amir Shroufi.
A vizsgálat során, amelynek eredményeit a Journal of Epidemiology and Community Health című szaklapban publikálták, 38 ezer ausztrál beteg vérnyomásárára és koleszterinszintjére vonatkozó adatait használták, hogy meghatározzák a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának valószínűségét, valamint különböző prevenciós stratégiák hatékonyságát.
A szívbetegségek kialakulásának 20 százalékos rizikóját alapul véve, s azt, hogy csupán a páciensek fele szedi folyamatosan a sztatinalapú készítményeket, 174 megbetegedést és 70 elhalálozást lehet megelőzni. A készítmény alkalmazási javallatainak a bővítésével további 70 megbetegedést és 18 halálesetet lehet megakadályozni, a hosszú távú alkalmazás során még 91 megbetegedésnek és 37 halálesetnek lehet elejét venni.
Mint Amir Shroufi rámutatott, e szignifikáns különbségek fényében hatékonyabb módszereket kell kidolgozni annak érdekében, hogy a betegek szedjék a felírt készítményeket. Nem ártana, ha a betegeket időről időre emlékeztetnék a koleszterincsökkentők hasznára, erre a hűtőmágnestől az SMS-ig a legkülönfélébb módszerek alkalmazhatók.