Nemzetközi Csillagoségbolt-park a Zselicben

InfoRádió / MTI
2009. november 17. 18:21
A csillagos-, más néven sötétégboltprogram célja valamiképp megóvni az éjszakai természetes környezetet ott, ahol az még jó állapotban fennmaradt - mondta Kolláth Zoltán, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke annak kapcsán, hogy a Zselici Tájvédelmi Körzet immár hivatalosan is Nemzetközi Csillagoségbolt-parknak minősül.

A Nemzetközi Csillagoségbolt Szövetség (International Dark Sky Association, IDA) az Egyesült Államokban, az Arizona-állambeli Phoenixben tartott éves közgyűlésén hirdette ki az új nemzetközi sötétégboltparkokat. Az IDA igazgatótanácsa szombat este tartotta zárt ülését, amelyen titkos szavazással döntött a rangos titulus odaítéléséről a Zselicnek. Három észak-amerikai park után a Zselici Tájvédelmi Körzetet terjesztették fel elsőként erre a címre Európában, ezt követte a Galloway Forest Park Skóciában.

"Egyre növekszik a felesleges fénykibocsátás. Ennek az a következménye, hogy a csillagos égbolt látványa eltűnik, gyerekek nőnek fel úgy, hogy nem ismerik a Tejutat, nem ismerik a Fiastyúkot. Emellett nagyon sok olyan élőlény van, a rovaroktól a madarakig, amelyeket zavar a fény" - indokolta a sötétégbolt-program jelentőségét Kolláth Zoltán az MTI-nek.

"Három éve indítottuk el ezt a programot: 2006 szeptemberében zajlott Pécsett egy fényszennyezéssel kapcsolatos konferencia, amelyen együttműködési megállapodást kötött a Magyar Csillagászati Egyesület és a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatósága a program elindításáról. Azóta nagyon sokat dolgoztunk azon, hogy felmérjük az égbolt állapotát, sok tudományos értékű mérést végeztünk a tájvédelmi körzeten belül mind mérőeszközökkel, mind fényképezőgépekkel, s ebbe a munkába bevontuk a környékbeli településeket is. Ehhez csatlakozott a tájvédelmi körzet világítási terve, amely megköti, hogy milyen kültéri világítása lehet az ökoturisztikai központnak, vagy bármilyen más épületnek. Az a lényeg, hogy csupán oda szabad világítani, ahol tényleg szükség van a fényre, s azt az út, a talaj irányában kell fordítani. Teljes mértékben kerülni kell, hogy olyan lámpatestek legyenek, amelyek a csillagos égbolt irányában világítanának" - magyarázta Kolláth Zoltán.

Ez év szeptember 18-án, Írországban, egy fényszennyezéssel foglalkozó európai konferencián adták át azt a dokumentációt, amelyben a 3 éves munkát 40 oldalban sűrítették össze.

"E beterjesztés alapján döntöttek Arizonában, s így immár Európában is létezik Csillagoségbolt-park, ráadásul mindjárt kettő. Ha már van ilyen parkunk, azt nyitottá kell tenni a nagyközönség előtt, lehetővé téve, hogy bárki eljöjjön oda. Ez adott, mivel a Zselici Tájvédelmi Körzet nyitott terület, emellett rendszeresen szervezünk éjszakai csillagnéző túrákat. Az idén, mivel 2009 a Csillagászat Nemzetközi Éve, gyakorlatilag minden hónapban volt egy-egy ilyen túránk, amely iránt igen nagy érdeklődés mutatkozott.

Egy-egy alkalommal száz fölötti létszámban jöttek el az érdeklődők, legutóbb pedig 160-an a gyönyörködtek a csillagos égboltban a sötét zselici erdőben" - összegezte Kolláth Zoltán, aki szerint a Csillagoségbolt-park a térség turizmusára is jótékony hatással lehet.