Már a tudományban sem divat a hátrányos megkülönböztetés

Infostart
2009. november 13. 09:00
Biokémikus, agykutató és vegyészmérnök kapta az év legjelentősebb természettudományos eredményeinek elismerésére szolgáló "For Women in Science", vagyis "A női tudósokért" díjat, amelyet az UNESCO egy kozmetikai világcéggel együtt alapított. A kitüntetést Fuxreiter Mónika, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központjának kutatója, Toldy Andrea, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem munkatársa és Lőrincz Andrea, a Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézet tudományos munkatársa vehette át. Utóbbi az InfoRádiónak elmondta: ma már egyáltalán nem ritka, ha egy nő a tudományos pályát választja.

A tudományra sokáig a férfi dominancia volt a jellemző, de az utóbbi években elindult egy változás, és egyre több nő választja fiatalon a kutatói pályát - mondta az InfoRádiónak a Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézet tudományos munkatársa, aki két kutatótársával együtt megkapta az UNESCO A női tudósokért elnevezésű díjat.

Lőrincz Andrea hozzátette: egy ilyen díj fontos szerepet tölt be, hiszen felhívja a figyelmet arra, hogy a nők is jelen vannak a tudományban, a fiatal kutatónők számára pedig motivációt jelent arra, hogy nőként is lehetnek sikeresek ezen a pályán.

Hangsúlyozta azonban, hogy sok a pályaelhagyó a nők között, mivel nekik be kell tervezni karrierjükbe a családalapítást is. Ezen segíthetnek a családbarát munkahelyek, illetve az, hogy az apák nagyobb szerepet vállaljanak a gyereknevelésben.

A nők gazdagítják a tudományt

Sokszor mondják, hogy a nők sok mindenben másképp gondolkodnak. Ez a tudományban is igaz: a kutató szerint precízebbek és több területre tudnak egyszerre koncentrálni, egyes problémákhoz pedig másként közelítenek. A nők jelenléte mindenképpen gazdagítja a tudományos kérdésekre adott válaszokat és a megközelítéseket - tette hozzá.

Lőrincz Katalin szerint ma már egyáltalán nem ritka, hogy egy nő kutatóvá válik, és emiatt már nem érik hátrányos megkülönböztetések. A hátrányos megkülönböztetés már kiment a divatból - fogalmazott a díjazott kutató, aki az agykérgi neuronális hálózatokkal foglalkozik, pontosabban azzal, hogy az agykérgi idegsejtek közti kommunikációban meghatározó szerepet betöltő molekulák hol helyezkednek el az idegsejtek felszínén.

A tanárok nem tudják motiválni a diákokat

A magyar természettudományos oktatásról a kutató elmondta: egyre több tanulót vesznek fel az egyetemekre, ami azt eredményezi, hogy az oktatókon nagyobb a teher, az oktatás színvonala pedig csökken.

A középiskolákban pedig főleg olyan pedagógusok tanítanak, akik kényszerből választották a tanári pályát, így nem tudják kellőképpen motiválni a diákokat, és megszerettetni velük a tananyagot.

Hanganyag: Herczeg Zsolt


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Hanganyag
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást