A fák kipárolgása úgynevezett monoterpéneket tartalmaz, amelyek - a többi mellett - a tipikus erdőillatról gondoskodnak. Az illékony vegyületek kulcsfontosságúak az aeroszolok képződéséhez. Magasabb hőmérséklet esetén több monoterpén keletkezik, ezért eddig azt feltételezték, hogy a nagyobb hőség kedvez a felhőképződésnek.
A németországi jülichi kutatóintézet munkatársai, Astrid Kiendler-Scharr vezetésével most kiderítették, hogy egy másik, szintén a fák által kibocsátott molekula, az izoprén ellentétes hatással van a folyamatra. Ez az anyag szintén fokozottan képződik hő hatására, és bizonyos gyököket megköt a levegőből. E gyökök nélkül azonban a monoterpének kevesebb aeroszolt alkotnak, a felhőképződés pedig alábbhagy, a hűtőhatással együtt - írja a Die Welt című német lap internetes kiadása.
A hőmérséklet emelkedésével az izoprén kipárolgása jóval meghaladja a monoterpénekét - magyarázza a kutatócsapat a Nature című folyóiratban. Ennek következtében az aeroszolképződés 2010-ig ötödével fog csökkenni a maihoz képest. A felhők hűtőhatása így 12 százalékkal lesz kisebb.
A kutatók kísérleteiket egy speciális növénykamrában hajtották végre, amelybe kevés izoprént kibocsátó fákat ültettek - például nyírt, bükköt, luc- és erdei fenyőt. Így a kamra izoprénkoncentrációját szabályozhatták, hogy megnézhessék az aeroszolképződésre gyakorolt hatását.
Amikor a kamrába helyeztek egy tölgyfát, amely nagy mennyiségű izoprént bocsát ki, csaknem teljesen abbamaradt az aeroszolképződés.