Bár az idősebb emberek látszólag kevésbé kapják meg a fertőzést, ha a H1N1 vírus megbetegíti őket, nagyobb valószínűséggel halnak meg - mutatta ki a St. Maurice-i székhelyű Francia Közegészségügyi Intézet.
"A halálesetek többsége - 51 százalék - a 20-49 évesek körében észlelhető, de jelentős eltérések vannak az országok vagy a földrészek között. A világszerte feljegyzett halálesetek 49 százalékánál korábban megállapított betegségekben szenvedtek az elhunytak. Két kockázati tényező figyelemre méltó: a terhesség és az elhízás" - írták a kutatók a fertőző betegségekkel foglalkozó Eurosurveillance szaklapban.
A tanulmány kimutatta, hogy a gyermekeket a feltételezettnél kevésbé érinti súlyosan a betegség. "Bár a korábbi jelentések azt mutatták, hogy a 2009-es H1N1 influenzajárvány leginkább a gyerekek körében pusztít, az általunk vizsgált 343 halálos esetnél az átlag életkor 37 év volt" - írták a kutatók.
A halálos esetek 12 százaléka 60 éves vagy annál idősebb volt, ellentétben a szezonális influenzával, amikor a halálos áldozatok több mint 90 százaléka 65 év fölötti.
A (0-9 éves) gyerekek nagy részénél, 27 százalékánál és a fiatal (20-29 éves) felnőttek 22 százalékánál nem fordult elő korábban feljegyzett kockázatos betegség, a 60 év felettiek 60 százalékánál viszont jegyeztek már korábbról szív- vagy légzőszervi megbetegedést - írták a szakemberek.
"A cukorbetegség és az elhízás a vizsgált eseteknél a leggyakoribban észlelt krónikus betegség, és a 20 év fölötti haláleseteknél kimutatható - írták a kutatók.
Korábbi kutatások is jelezték, hogy az elhízás komoly kockázati tényező a H1N1 vírus esetében, az azonban nem világos a szakemberek számára, hogy maga az elhízás növeli a súlyos komplikációk kockázatát, vagy a kövér embereknek más olyan betegségük is volt, amit korábban nem diagnosztizáltak.
A szakemberek rámutattak arra: a H1N1 influenzajárvány halálozási rátája 0,4 százalék. Ez egy kicsit magasabb, mint a szezonális influenzáé, de jóval alacsonyabb, mint az 1918-as spanyol nátháé, amely 2-3 százalék volt.