A tudósok tanulmányozták az Észak-Amerikán és a Karib-tengeren pusztító hurrikánok által hagyott üledéket, és úgy találták, szokatlanul magas a modernkori hurrikántevékenység, csak ezer évvel ezelőtt lehetett ennél magasabb.
Az időjárás-változás hatása a hurrikánokra évek óta vitatott téma.
Michael Mann kutatásvezető a Pennsylvaniai Állami Egyetem munkatársa elmondta, hogy az ezer évvel ezelőtti hurrikántevékenységet nem ugyanazok a körülmények okozták, mint a mostanit.
A hurrikánok szele óránként 300 kilométeres sebességgel fúj, homokot és földet hord el a tengerpartról a szárazföld belsejébe. Ha lagúna található a tengerparttól beljebb, a tengerpartról felkapott anyagokat a szél a lagúnában teszi le, ahol az üledékréteget képez.
A kutatók az atlanti hurrikánok szokásos partra érésének közelében nyolc tengerparti lagúnát tanulmányoztak, hetet az amerikai partoknál, egyet pedig Puerto Rico partjainál.
A múlt század utolsó évtizedében 17 hurrikán és trópusi vihar fordult elő az Atlanti-óceánban, míg korábban csak ennek felét jegyezték fel. Mann az elemzések alapján úgy gondolja, az ezer évvel ezelőtti hurrikáncsúcs és a jelenlegi magas aktivitás nem azonos körülményekből eredeztethető.
A mostani nagy - és az előrejelzések szerint a következő években tovább növekvő - számú hurrikánt az Atlanti-óceán melegedő vize okozza.