Mindenekelőtt ezt a fő megállapítást tartalmazza a tübingeni egyetemi klinika orvosainak legfrissebb tanulmánya, amelyből a Die Welt című napilap hozott nyilvánosságra részleteket. Az orvosok arra a következtetésre jutottak, hogy még mielőtt mindkét betegség esetében jelentkeznének az első észlelhető tünetek, az idegsejtek 50-60 százaléka "észrevétlenül és fokozatosan" elhal.
"Azaz amikor a páciensek felkeresnek bennünket, az agyban már sok-sok minden tönkrement" - fogalmazott a német újságnak Daniela Berg ideggyógyász, aki tagja a tübingeni kutató csoportnak. És úgy vélte, hogy korábban kezdődő hatékony gyógyszerkezelés esetén a folyamat legalább lassítható lenne.
Mind a Parkinson-, mind az Alzheimer-kór esetében lassan eluralkodó degeneratív idegrendszeri betegségről van szó, az előbbi végtagremegéssel, izommerevséggel, depresszióval és a gondolkodás lelassulásával, míg az utóbbi mindenekelőtt idős kori szellemi hanyatlással jár. A tübingeni orvoscsoport épp ezért annak igyekezett utánajárni, hogy melyek azok a jelek, amelyek már 10-20 évvel korábban utalhatnak a később jelentkező kórra.
A kutatók szerint jelzés lehet a páciensek szaglóérzékének megváltozása. A különböző vizsgálatok alapján az orvosok arra következtettek, hogy az idegsejtek károsodása mindenekelőtt az agynak azt a területét érinti, amely "felelős" a szagok érzékeléséért, illetve besorolásáért. A károsodás eszerint már évtizedekkel az előtt megkezdődhet, hogy a betegséggel járó testi, illetve szellemi "korlátozások" ténylegesen jelentkeznek. "A Parkinson- és az Alzheimer-kórban megbetegedettek 80-90 százalékának szaglási zavarai vannak" - állította Berg.
Korai jelzés lehet a kutatók szerint a rendkívül nyugtalan, különböző álmoktól zavart alvás, ami ugyancsak az agysejtek kezdődő pusztulására utalhat, mint ahogy a depresszió is egy későbbi Parkinson-megbetegedés első csendes jele lehet - vélekedtek az orvosok.
De csak lehet - tették hozzá. Jóllehet több Parkinson-, illetve Alzheimer-beteg már jóval a kór kitörése előtt szaglási vagy alvási zavarokban vagy depresszióban szenvedett, ám - mint a kutatók leszögezték - messze nem mindenki betegszik meg Parkinson- vagy Alzheimer-kórban azok közül, akik az említett zavarokkal küszködik. Álláspontjuk szerint az egyértelmű következtetések levonására hosszú távú tanulmányozásra van szükség.
Addig pedig nem marad más, minthogy az emberek a lehető legegészségesebb életmóddal igyekezzenek felfegyverezni magukat a Parkinson- és az Alzheimer-kór ellen. Daniela Berg első helyen a zöld teát és mélytengeri halat említette, utalva arra, hogy ezek csökkenthetik az agyi idegsejtek károsodásának veszélyét. Továbbá a sport, amely az egész test számára fontos - fűzte hozzá.