Egy dinoszaurusz akár nyolcszor akkora is lehetett, mint egy afrikai elefánt, amely a ma élő legnagyobb szárazföldi állat.
Két fő faktor befolyásolhatta azt, hogy egy állatfaj egyedei mekkorára nőnek: a hozzáférhető élelem mennyisége, és az hogy hogyan hasznosította az állat az energiáját - mondta a Floridai Egyetem kutatója, Brian K. McNab.
Az elefántok például azért nőnek olyan hatalmasra, mert fűvel táplálkoznak, azaz egy olyan növénnyel, amely viszonylag bőségesen áll a rendelkezésükre.
Az energiafelhasználás részben attól is függ, hogy milyen testhőmérsékletet alakít ki az adott állat szervezete. Az emlősök és a madarak, azaz a melegvérű állatok sok energiát használnak arra, hogy szervezetüket melegen tartsák. Ezeknek az állatoknak gyors az anyagcseréjük.
A hidegvérűek - ilyenek voltak a dinoszauruszok is - azonban nem fordítanak testük hőháztartásának szabályozására annyi energiát, azaz azt a növekedésre tudják fordítani.
Egyelőre vita tárgyát képezi a paleontológusok között az, hogy a dinoszauruszok meleg- vagy hidegvérűek voltak-e. Az elmélet elleni példa a kék bálna is, amely a valaha élt legnagyobb állat a Földön, mégis melegvérű.