Eddig nem lehetett kereskedelmi pilóta, akiről kiderült, hogy színtévesztő, ám most újabb esélyt kaphatnak azok, akiket emiatt utasítottak el. Egy új, a Londoni Egyetem munkatársai által kidolgozott teszt alkalmazásával ugyanis megállapítható, hogy az egyes jelentkezőknél milyen súlyos a rendellenesség. Így lehetséges, hogy azok közül, akiket korábban automatikusan elutasítottak, sokan mégis alkalmasak lennének pilótának.
Az új teszt, amelynek kifejlesztését a brit és az amerikai repülésügyi hatóság finanszírozta: a két szervezet célja az volt, hogy korrektebb alkalmassági feltételeket szabjon azok számára, akik pilótának jelentkeznek. A brit hivatal (CAA) becslése szerint a korábban színtévesztés miatt elutasítottaknak mintegy harmada irányíthat majd végül kereskedelmi repülőgépet.
Mi is ez?
A színtévesztés örökletes rendellenesség, de baleset, mérgezés vagy betegség hatására is kialakulhat. Európában a férfiak 8, a nőknek 0,5 százaléka öröklötten színtévesztő, a számuk Magyarországon körülbelül 400 ezerre tehető. A legtöbben a zöld és vörös színt nem képesek kisebb-nagyobb mértékben érzékelni, így gyakran egymástól megkülönböztetni sem, mivel szemükben a színérzékelő receptorok, az úgynevezett csapok kevésbé érzékenyek vagy hiányoznak.
A rendellenesség azért érint sokkal több férfit, mint nőt, mert a szemcsapok színspecifikus festékjének génje - és ennek hibája is - az X kromoszómában öröklődik. A férfiak csak egy X nemi kromoszómával rendelkeznek, amit anyjuktól örökölnek, így az édesanya fiainak közvetlenül örökítheti a színtévesztő gént. A lányoknak azonban két X kromoszómájuk van, és ha ezekből csak az egyik hordozza a mutáns gént, a színtévesztés nem fejlődik ki.
A kereskedelmi pilóták számára már csak azért is rendkívül fontos a jó színérzékelés, mert a kifutópályák fényei attól függően különböznek, hogy a landoláshoz készülő repülőgép milyen szögből közelít a földhöz.
Nézze meg, miben különbözik egymástól a két vizsgálati módszer. A világszerte használt Isihara-tesztet itt, az újat itt találja.